Amerikai zeneszerz�, 1896-ban sz�letett New Yorkban. Sz�lei (apja: Morris Gerschovitz, anyja: Rose Bruskin) 1891-ben v�ndoroltak ki Szentp�terv�rr�l Amerik�ba, esk�v�j�ket m�r New Yorkban tartott�k. Gyermekkor�t Brooklynban �s ez East Side-on t�lti. A sz�l�k nem foglalkoznak zen�vel. Zenei �rdekl�d�se a csal�d sz�m�ra egy v�letlennek volt k�sz�nhet�. 1910-ben a csal�d v�s�rolt egy zongor�t (mivel a nagyn�ni is vett egyet), George b�tyj�nak, Ira Gershwinnek sz�nt�k. Meglepve tapasztalt�k, hogy George eg�sz nap a zongora mellett �lt �s improviz�lt. Ezek ut�n zongoratan�r ut�n kellett n�zni. T�bben is foglalkoztak a tehets�ges fi�val, els� igaz�n komoly tan�ra 1913-t�l Charles Hambitzer volt. Gershwin 1914-t�l a Remick kiad�n�l "plugger"-k�nt dolgozik.  A plugger feladata, hogy a kiad� aktu�lis sl�gereit a vev�, az �rdekl�d� sz�m�ra el�j�tssza, megmutassa (zongor�zza �s �nekelje). Gershwin ebben az id�ben megismerte a sl�ger-gy�rt�s mechanizmus�t, napi 10-12 �r�t dolgozott, elsaj�t�totta a sl�ger-reperto�r. Ebben az id�szakban olyan m�v�szekkel ismerkedett meg, mint Fred Astaire vagy a sz�veg�r� Irving Caesar. Nagy hat�ssal volt r� Irving Berlin �s Jerome Kern. 1915-t�l kezdve, Hambitzer tan�cs�ra, Kil�nyi Ed�n�l tanult partit�ra�r�st, hangszerel�st, zeneelm�letet. 1916-ban jelent meg els� saj�t dala (When You Want'Em, You Can't Get'Em), 1917-ben pedig abbahagyta a pluggers�get �s korrepetitori �ll�st v�llalt. A sz�nh�zi munk�nak k�sz�nhet�en egyre t�bben (kiad�k, sz�veg�r�k, �nekesek) figyeltek fel tehets�g�re. 1919-t�l teljes zen�s m�sorokhoz (rev�k, musicalek) kompon�l dalokat. Az els� nagy siker a Swanee, majd a La, La, Lucille. 1920-24-ben �rja a nagysiker� Scandals-sorozatot (Botr�nyok, producer: George White). A 20-as �vek elej�n sorra sz�lettek a musicalek: The Morris Gest Midnight Whirl (1920), Dangerous Maid (1921), Blue Monday (1922). 1923-ban utazott el�sz�r Eur�p�ba (London �s P�rizs). M�ig legn�pszer�bb darabj�t (Rhapsody in blue) 1924-ben mutatt�k be az Aeolin Hallban, egy �vvel k�s�bb pedig a Carnegie Hallban az F-d�r zongoraversenyt. K�zben tov�bbi musicalek k�sz�ltek el (Sweet Little Devil, Primrose, Lady be Good, Tip-Toes). 1927-ben megismerkedett Ravellel. 1928-ban ism�t Eur�p�ba utazott (P�rizs, B�cs), az �v v�g�n mutatj�k be New Yorkban az Egy amerikai P�rizsban-t. 1930-ban Hollywoodi filmzeneszerz�d�st �rt al�. 1931-ben be is mutatt�k els� filmmusicalj�t (Delicious). 1932-ben Kub�ban j�rt, zenei �lm�nyeir�l a Kubai nyit�ny �rulkodik. 1934-ben meg�rta az I Got Rhythm vari�ci�kat (zongor�ra �s zenekarra). Ugyanebben az �vben kezdte el a Porgy �s Bess kompon�l�s�t. Az oper�t Bostonban majd New Yorkban mutatt�k be. 1936-37-ben k�t Fred Astaire filmhez kompon�lt zen�t (Shall We Dance, Damsel is Distress). 1937. j�lius 11-�n halt meg. Hal�la ut�n sorra k�sz�tett�k el kor�bbi musicaljeinek filmv�ltozat�t, 1945-ben Rhapsody in Blue c�mmel �let�r�l k�sz�tettek filmet.