A hangszereket nemzetk�zi szabv�nynak megfelel� hangmagass�gra hangolj�k, az a1 = 440Hz, azaz az egyvonalas "a" hang egy m�sodperc alatt 440-szer rezeg. Err�l az 1939-es londoni Nemzetk�zi Hangol�si Magass�g Konferenci�n �llapodtak meg. Erre az�rt volt sz�ks�g, az �gy nevezett norm�l "a" meghat�roz�s�ra, hogy a hangszereket egym�shoz lehessen hangolni. Gyakorlatban m�r �ltal�ban 442Hz-re hangolunk, de el�fordulhat n�ha, hogy 442Hz f�l� is kell hangolnunk hangszereket. A zen�szek szavaival �lve, "f�nyesebb, cseng�bb a hangszerek hangja", mert �gy egy feszesebb hangz�st kapunk. A 440Hz feletti hangol�st a heged�s�k szeretik, f�v�s hangszerek is �ltal�ban magasabb hangol�s�ak, �s az �t�s hangszerekn�l is el� szokott fordulni m�g a magasabb hangol�si magass�g.

A k�l�nb�z� korok hangmagass�gai:

a1=392Hz (modern G) barokk francia magass�g (17.sz�zad)

a1=403Hz magas francia barokk hangol�s (18.sz�zad eleje)

a1=422Hz barokk,klasszikus hangol�s (1740-1820)

a1=452Hz "�les magass�g" (19.sz�zad k�zepe)

a1=466Hz (modern A#) historikus hangszern�l haszn�lt�k

a1=415Hz (modern G#) a jelenleg elterjedt barokk magass�g

a1=440HZ (modern A) szabv�nyos magass�g (1939 �ta).