A zongora-csal�dba sorolhat� hangszerek szerkezeti saj�toss�gaik alapj�n, h�rom nagy csoportra oszthat�k:

1. klavichord

2. csembal�f�l�k

3. kalap�cszongor�k

1. A klavichordn�l a h�rokat a billenty�k bels�, h�ts� v�g�re er�s�tett kis f�mlapocsk�k - tangensek - �rintik, �gy m�d ny�lik a hanger� v�ltoztat�sra is.

2. A csembal�f�l�k f� tulajdons�ga, hogy h�rjaikat toll vagy b�rdarabka pengeti, a billenty�kh�z f�gg�legesen csatakoz� k�zvet�t� l�cek seg�ts�g�vel.

3. A kalap�cszongor�k l�nyege, hogy a h�rokat filcezett kalap�csok �tik, ami nagyobb m�rt�k� hanger� v�ltoztat�si lehet�s�get biztos�t, a hangszeren j�tsz� ember sz�m�ra. Ez�rt volt ennek a hangszernek a neve fortepian�, vagy pian�forte.

A zongor�kn�l t�bb meghat�roz� szempontot tartunk sz�mon, fejl�d�se folyam�n, �p�t�se, �s kor�nak meghat�roz�sa szempontj�b�l: Egyenes, vagy kereszth�ros, kov�csolt, vagy �nt�ttvas keretes /p�nc�lszerkezet�/, fa, p�nc�l, vagy azs�rt�k�s, illetve b�csi, f�langol, vagy angolmechanik�s. 1825-ben Alpeus Babcock Bostonban el�sz�r k�sz�tett �nt�ttvas keret� zongor�t. 1855-ben a New York-i ki�ll�t�son Steinway megjelent az els� kereszth�ros, �nt�tt-r�m�s zongor�val. Ez az egym�s f�l�tt fut� kereszth�roz�s a hosszabb h�rok kisebb helyen val� kifesz�t�s�t tette lehet�v�. �gy m�r nem volt probl�ma a r�vid zongor�k gy�rt�sa. A XIX. sz�zad elej�n megkezd�d�tt a zongor�k sz�riagy�rt�sa is. Az 1900-as �vek elej�n jelentek meg a m�g ma is h�res zongora m�rk�k; a francia Erard, Peyel �s Pape, a n�met Steinweg, Ibach, Bechstein �s Bl�thner, az amerikai Steinway �s Weber, valamint a b�csi B�sendorfer. Itt eml�tj�k meg Bl�thnernek 1890-ben feltal�lt Aliquot rendszer�t, mely abb�l �ll, hogy a meg�t�tt h�r felett van egy m�sik h�r is, amit az alatta rezg� h�r hoz rezg�sbe. A zongora szerkezet�ben �s fel�p�t�s�ben elm�lt sz�z �vben l�nyeges v�ltoz�s nem t�rt�nt. A h�r, a rezon�nsfen�k, a p�nc�lkeret m�g mindig n�lk�l�zhetetlen r�szei a zongor�nak. Ezzel egy�tt j�r a nagy s�ly, amit eddig nem siker�lt cs�kkenteni a hang min�s�g�nek roml�sa n�lk�l.