(1833. m�j. 7. Hamburgban - 1897. �pr. 3. B�cs) El�sz�r apja, majd Cossel, v�g�l Marxsen tan�totta. Fiatal kor�ban zongoraleck�ket adott, t�nchelyis�gekben muzsik�lt, majd zongorak�s�r�k�nt m�k�d�tt (Rem�nyivel is utazott). 1853. Joachim, majd Schumann �letre sz�l� bar�ts�g�ra tett szert s ekkor �rta r�la Schumann a Neue Bahnen (�j utak) c. felt�n�st kelt� cikket. Karmesteri �ll�st 1857-60-ig Detmoldban, 1864-ben �s 1871-74-ig B�csben t�lt�tt be. �ltal�nosan elismertt� a N�met Reqviem bemutat�sa r�v�n (1868) v�lt. Simrockkal k�t�tt kiad�i szerz�d�se biztos�totta meg�lhet�s�t. 1878 �ta v�gleg B�csben telepedett meg, a nyarak j�r�sz�t Ischlben t�lt�tte. A cambridgei (1877) �s a breslaui egyetem (1881) avatta doktor�v�, id�sebb kor�ban m�g sz�mos hivatalos kit�ntet�s �rte. Brahms kit�n� �s egy�ni technik�j� zongorista volt, Budapesten is t�bbsz�r fell�pett. Brahms 1. szimf�ni�j�t a 10. Beethoven-szimf�niak�nt �dv�z�lt�k, ezzel �ll�tott�k �t ellenp�p�nak az �jromantika t�megszuggeszti�j�val szemben. Liszt �s az "�jn�met" iskola irodalmi-zenei t�rekv�seivel szemben, amelyek szerint az abszol�t-zenei szimfonizmus a t�rt�neti m�lt egy �llom�sa, �s amelyek korszer� szimfonikus formak�nt a zen�t �s irodalmat egyes�t�, magasabb rend� k�lt�i m�fajnak tartott szimf�nikus k�ltem�ny kialakul�s�hoz vezettek, Brahms a programatikus t�masz n�lk�li hagyom�nyos szimf�niafogalomhoz k�t�d�tt. Berlioz a beethoveni szimf�ni�t "hangszeres dr�mak�nt" magyar�zta, Wagner pedig �gy v�lte, hogy a zene dr�m�j�val a hangszeres zene cs�cs�ra, egyszersmind annak v�g�hez �s felold�s�hoz �rkezett. Brahms ezzel szemben azt tekintette m�v�szi c�lj�nak, hogy a hagyom�nyos, saj�tosan zenei m�fajokat �s alapform�kat a maguk t�rv�nyei szerint �polja tov�bb �s tel�tse �j tartalmakkal. Ebb�l ered egyr�szt vonz�d�sa a kamarazen�hez �s strofikus dalhoz, m�sr�szt idegenked�se a sz�npadi zen�t�l. Az �n. "j�v� zen�szeinek" m�v�szetszeml�let�vel a r�gi mesterek m�ves gondj�t, mesters�gbeli tud�s�t szegezte szembe, tanulm�nyoz�sukra minden alkalmat megragadott. St�lus�ra nemcsak Schubert �s Beethoven, Haydn �s Mozart, de J. S. Bach, H�ndel �s Vivaldi, D. Scarlatti �s Couperin zen�je is hatott. Zenet�rt�neti jelent�s�ge nem mer�l ki abban, hogy konzervat�v ellenp�lus�t alkotta a halad�s "�jn�met" gondolat�nak: �jszer�, konstrukt�v t�m�rs�ge r�v�n zenei nyelve Sch�nberg �j zen�je sz�m�ra �ppoly j�v�bemutat�nak bizonyult, mint Wagner�. F�bb m�vei: 4 szinf�nia, Vari�ci�k egy Haydn-t�m�ra, Akad�miai �nnepi nyit�ny, Tragikus nyit�ny, Magyar t�ncok, 2 zongoraverseny, Heged�verseny, a-moll kett�sverseny, N�met Reqviem, Alt rapsz�dia. Igen jelent�sek kamaram�vei, zongoram�vei, dalai.