|
Csajkovszkij
2006.06.18. 23:52
![](portal/zongorageneral/image/news/chaikovskij.jpg)
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893)
(Votkinszk, 1840. mj. 7. - Ptervr, 1893. nov. 6.)
Orosz zeneszerz. Jogot vgzett s 1859-ben llami szolglatba lpett. Br fiatalon tanult mr zongorzni, ksn sznta magt a zenszplyra. 1863-ban elhagyta llst s az j ptervri konzervatriumon A. Rubinsteinnl tanult zeneszerzst. Els zeneszerzi sikerei utn 1866-77-ben a moszkvai konzervatriumban tantott, elmletet, kzben a komponls mellett egy ideig zenekritikusi mkdst is folytatott. 1877 ta mvei jvedelmbl s egy nagylelk mecns (Meckn) jvoltbl csak a zeneszerzsnek lt. 1877 ta Eurpa szerte nyilvnosan is diriglt, 1888 utn cri vdjat lvezett. Klini hza, halla utn mzeum lett (Csajkovszkij-archvum). Csajkovszkij Puskin romantikjt lteti zenbe, az vhez hasonl knnyed forml kpessggel. Csajkovszkij Oroszorszg egyik legjelentsebb szimfonikus zeneszerzje. A nyugati zene fel tjkozd zenei nyelvezete internacionlis rvnyre trekszik anlkl, hogy nemzeti vonsait feladn. Amit egyrszt mvszi karaktere hatrozatlansgaknt, msrszt mvszetnek kozmopolita jellegeknt rtkelnek, az valjban Csajkovszkij zenei kpzeletnek kimerthetetlen gazadagsgt mutatja, amelynek segtsgvel rendkvli szabadsggal nti formba a szubjektv kifejezs-tartalmakat. Eszttikja alapeszmit tekintve szemben llt a Balakirev krli nemzeti orosz-zenei csoport, az tk eszttikjval, a hozzjuk fz barti kapcsolatok ellenre is. Fontosabb mvei: Hat szimfnija, Manfrd (szimfnikus kltemny), szvitek, nyitnyok, Varici egy rokok tmra, hegedverseny, zongoraversenyek, kamaramvek, operk (Anyegin, Pikk dma, Jolnta, Az orleansi szz) balettek (Ditr, Hattyk tava, Csipkerzsika)
| |