|
Beethoven
2006.06.18. 23:55

Ludwig van Beethoven (1770-1827)
Ludwig van Beethoven letmûvvel betetõzte a klasszikus kort, s egyben tmenetet teremtett a romantika korba. Hangszeres muzsikja az abszolt zene klasszikus llomsa s egyben a romantikus programzene elõfutra volt.
Bonnban szletett, egy õsi flandriai parasztcsaldbl szrmazott. A zene szeretett csaldi hagyomnyknt rklte: nagyapja nekes, kruskarnagy, majd a bonni vlasztfejedelem muzsikusa, ksõbb udvari karmestere. desapja ugyancsak nekes volt a vlasztfejedelemnl, de gyenge jellemû ember, iszkossgval anyagi s erklcsi romlsba vitte csaldjt. Anyja jmd nmet polgri csaldbl val, beteges, sokat szenvedõ asszony volt. Ht gyermekk kzl Ludwig volt a legidõsebb. Mr 4 ves korban kitûnt zenei tehetsge. Apja csodagyermeket akart belõle nevelni, erõszakkal. A gyermek sokat szenvedett s srt, egyetlen vigasza desanyja volt.
Tanra Christian Gottlob Neefe, a bonni zenelet legkivlbb egynisge, udvari orgonista, majd zenekarvezetõ. Nemcsak gyakorlott muzsikus, s zeneszerzõ, de irodalmilag is mûvelt ember, eszmnyi pedaggus volt. 10 vesen lett Beethoven a tantvnya, megismertette vele kora legkivlbb zenei alkotsait, s bevezette tantvnyt a gyakorlati zeneletbe is. Hamarosan segdorgonista, majd az udvari zenekar kinevezett tagja lett. Wegeler orvostanhallgat bartja rvn megismerkedett Waldstein grffal, aki elsõ fõri bartja s prtfogja Beethovennek. j krnyezetben magasabb mûveltsgre trekedett, sokat olvasott, az egyetemen elõadsokat hallgatott.
1787-ben Bcsbe ment, hogy zenei eszmnykpe, Mozart tantvnya lehessen, de desanyja hallos betegsge miatt vissza kellett trnie Bonnba. Nehz sors vrt r ezutn. desapja az alkohol rabja lett, gy a csaldfenntarts minden gondja, 2 ccse tanttatsa Ludwigra nehezedett. Haydn angliai tjra Bonnon keresztl utazott. Az udvarban - ahol egyre tbb hve lett Beethovennek - bemutattk neki a fiatal s tehetsges muzsikust. Az idõs mester meghallgatta egyik kanttjt, s tovbbi tanulmnyokra bztatta.
1792-ben jra Bcsbe ment, msodik bcsi tjt Waldstein grf bartsga tette lehetõv. Ajnllevelvel a vros fõurai szvesen fogadtk a fiatal zenszt. Ezt a bartsgot s a ksznetet az n. Waldstein - szontjban rktette meg. Mivel Mozart mr ekkor nem lt, Haydn lett a tanra, de egynisgk klnbzõ volta miatt lassanknt megszakadt a kapcsolatuk. Elsõ bcsi esztendeiben azonban igen erõsen rzõdtt Haydn muzsikjnak hatsa.
Elsõ nyilvnos hangversenye 1795-ben volt, melyet mg tbb koncert kvetett, klnbzõ vrosokban lpett fl: Prga, Berlin, Pozsony, Buda, stb. Mûveinek kiadsai egyre jvedelmezõbbek lettek, õ az elsõ zeneszerzõ, aki meg tudott lni alkotsaibl, az elsõ szabad mûvsz, aki teljesen fggetlenteni tudta magt az udvari szolglattl. Tantsbl s a mûveirt kapott pnzbõl lt.
A 90-es vek vge fel, egy erdei sta alkalmval figyelt fel kezdõdõ flbajra. (tantvnya egy psztorfi spjra hvta fel a figyelmt, de õ nem hallotta a hangokat.) Ez a csaps magnyoss tette. Testvreinek rt leveleibõl tudjuk, hogy nagyon sokat szenvedett miatta.
1801-ben Bcsben volt az elsõ szerzõi estje, melyet mg tbb kvetett. Mindez nagy anyagi s kznsgsikert hozott a szmra, a kritika azonban fanyar s epskedõ volt, s mûvszi sikerei sem tudtk enyhteni lelki gytrelmeit, melyet egyre erõsdõ flbaja okozott. Mg 20 vig diriglt, 12 vig zongorzott. Csak lete utols vtizedben lttt sketsge vgzetes arnyokat.
A francia forradalmat kvetõ, hbors, forradalmi hullmok megbolygattk a bcsi let megszokott rendjt is. Beethoven sokat s szenvedlyesen politizlt. Lelkesedett a kztrsasgrt, a szabadsgrt, a nemzeti fggetlensgrt. 1809-ben Jerome Bonaparte vesztfliai kirly meghvta udvarba Kastelba karnagynak, magas fizetssel Mr-mr elfogadta, de Bcs arisztokrati 4.000,-Ft vjradkot ajnlanak fel neki, ha Bcsben marad. A ktelezvnyt alrta, azonban ksõbb egyre nehezebben, sokszor csak lass s knos prskds utn kapta meg az grt pnzsszegeket.
Az 1810-es vek elejn megismerkedett Mlzel mechanikussal, aki ezidõtjt zeneautmatk ksztsvel foglalkozott. Rbeszlte a szerzõt, rjon az õ automata-zenekara szmra divatos csatamuzsikt. A vittoriai tkzet hrre Beethoven megrta a “Csataszimfnia” cmû mûvt, amelyben Mlzel automatin kvl igazi zenekar is szerepel, fõleg rzfvshangszerek. A bemutatnak hatalmas sikere volt, Beethoven egy csapsra Bcs letnek kzppontja, a nap hõse, a nemzet bszkesge lett. A bcsi kongresszus alkalmbl nnepi kanttt rt, csszrok s kirlyok tapsoltak neki. Bcs vrostl dszoklevelet kapott, mindentt dicsõsg vezte, a kor festõi, rajzoli zord homlokkal, fensgesen brzoljk.
Az 1820-as vek fel betegsge egyre jobban erõsdtt, sketsge egyre bizalmatlanabb tette krnyezetvel szemben. 1822-ben, a Fidelio feljtsa idejn mr semmit sem hall, ami krltte trtnik, a fõprba botrnyba fulladt, s Beethovent ez nagyon megviselte.
1824-ben, a IX.d-moll szimfnia bemutatsn mg ugyan rszt vett az irnytsban, de mr annyira sket volt, hogy szre sem vette a tombol kznsg nneplst.
1827. mrcius 26-n, hosszas szenveds utn halt meg. A hallt okoz betegsg - a mai megllapts szerint - mjzsugorods lehetett, amelyet tdõgyullads slyosbtott. Temetse napjn bezrtak az iskolk, az zletek. 20000 ember ksrte utols tjra.
| |