(Votkinszk, 1840. m�j. 7. - P�terv�r, 1893. nov. 6.)
Orosz zeneszerz�. Jogot v�gzett �s 1859-ben �llami szolg�latba l�pett. B�r fiatalon tanult m�r zongor�zni, k�s�n sz�nta mag�t a zen�szp�ly�ra. 1863-ban elhagyta �ll�s�t �s az �j p�terv�ri konzervat�riumon A. Rubinsteinn�l tanult zeneszerz�st. Els� zeneszerz�i sikerei ut�n 1866-77-ben a moszkvai konzervat�riumban tan�tott, elm�letet, k�zben a kompon�l�s mellett egy ideig zenekritikusi m�k�d�st is folytatott. 1877 �ta m�vei j�vedelm�b�l �s egy nagylelk� mec�n�s (Meckn�) j�volt�b�l csak a zeneszerz�snek �lt. 1877 �ta Eur�pa szerte nyilv�nosan is dirig�lt, 1888 ut�n c�ri �vd�jat �lvezett. Klini h�za, hal�la ut�n m�zeum lett (Csajkovszkij-arch�vum). Csajkovszkij Puskin romantik�j�t �lteti zen�be, az �v�hez hasonl� k�nnyed form�l� k�pess�ggel. Csajkovszkij Oroszorsz�g egyik legjelent�sebb szimfonikus zeneszerz�je. A nyugati zene fel� t�j�koz�d� zenei nyelvezete internacion�lis �rv�nyre t�rekszik an�lk�l, hogy nemzeti von�sait feladn�. Amit egyr�szt m�v�szi karaktere hat�rozatlans�gak�nt, m�sr�szt m�v�szet�nek kozmopolita jellegek�nt �rt�kelnek, az val�j�ban Csajkovszkij zenei k�pzelet�nek kimer�thetetlen gazadags�g�t mutatja, amelynek seg�ts�g�vel rendk�v�li szabads�ggal �nti form�ba a szubjekt�v kifejez�s-tartalmakat. Eszt�tik�ja alapeszm�it tekintve szemben �llt a Balakirev k�r�li nemzeti orosz-zenei csoport, az �t�k eszt�tik�j�val, a hozz�juk f�z� bar�ti kapcsolatok ellen�re is. Fontosabb m�vei: Hat szimf�ni�ja, Manfr�d (szimf�nikus k�ltem�ny), szvitek, nyit�nyok, Vari�ci� egy rokok� t�m�ra, heged�verseny, zongoraversenyek, kamaram�vek, oper�k (Anyegin, Pikk d�ma, Jol�nta, Az orleansi sz�z) balettek (Di�t�r�, Hatty�k tava, Csipker�zsika)