|
Brahms
2006.06.18. 23:53
![](portal/zongorageneral/image/news/brahms.jpg)
Johannes Brahms (1833-1897)
(1833. mj. 7. Hamburgban - 1897. pr. 3. Bcs)
Elszr apja, majd Cossel, vgl Marxsen tantotta. Fiatal korban zongoraleckket adott, tnchelyisgekben muzsiklt, majd zongoraksrknt mkdtt (Remnyivel is utazott). 1853. Joachim, majd Schumann letre szl bartsgra tett szert s ekkor rta rla Schumann a Neue Bahnen (j utak) c. feltnst kelt cikket. Karmesteri llst 1857-60-ig Detmoldban, 1864-ben s 1871-74-ig Bcsben tlttt be. ltalnosan elismertt a Nmet Reqviem bemutatsa rvn (1868) vlt. Simrockkal kttt kiadi szerzdse biztostotta meglhetst. 1878 ta vgleg Bcsben telepedett meg, a nyarak jrszt Ischlben tlttte.
A cambridgei (1877) s a breslaui egyetem (1881) avatta doktorv, idsebb korban mg szmos hivatalos kitntets rte. Brahms kitn s egyni technikj zongorista volt, Budapesten is tbbszr fellpett.
Brahms 1. szimfnijt a 10. Beethoven-szimfniaknt dvzltk, ezzel lltottk t ellenppnak az jromantika tmegszuggesztijval szemben. Liszt s az "jnmet" iskola irodalmi-zenei trekvseivel szemben, amelyek szerint az abszolt-zenei szimfonizmus a trtneti mlt egy llomsa, s amelyek korszer szimfonikus formaknt a zent s irodalmat egyest, magasabb rend klti mfajnak tartott szimfnikus kltemny kialakulshoz vezettek, Brahms a programatikus tmasz nlkli hagyomnyos szimfniafogalomhoz ktdtt. Berlioz a beethoveni szimfnit "hangszeres drmaknt" magyarzta, Wagner pedig gy vlte, hogy a zene drmjval a hangszeres zene cscsra, egyszersmind annak vghez s feloldshoz rkezett. Brahms ezzel szemben azt tekintette mvszi cljnak, hogy a hagyomnyos, sajtosan zenei mfajokat s alapformkat a maguk trvnyei szerint polja tovbb s teltse j tartalmakkal. Ebbl ered egyrszt vonzdsa a kamarazenhez s strofikus dalhoz, msrszt idegenkedse a sznpadi zentl. Az n. "jv zenszeinek" mvszetszemlletvel a rgi mesterek mves gondjt, mestersgbeli tudst szegezte szembe, tanulmnyozsukra minden alkalmat megragadott. Stlusra nemcsak Schubert s Beethoven, Haydn s Mozart, de J. S. Bach, Hndel s Vivaldi, D. Scarlatti s Couperin zenje is hatott. Zenetrtneti jelentsge nem merl ki abban, hogy konzervatv ellenplust alkotta a halads "jnmet" gondolatnak: jszer, konstruktv tmrsge rvn zenei nyelve Schnberg j zenje szmra ppoly jvbemutatnak bizonyult, mint Wagner.
Fbb mvei: 4 szinfnia, Varicik egy Haydn-tmra, Akadmiai nnepi nyitny, Tragikus nyitny, Magyar tncok, 2 zongoraverseny, Hegedverseny, a-moll kettsverseny, Nmet Reqviem, Alt rapszdia.
Igen jelentsek kamaramvei, zongoramvei, dalai. |
|
| |