A B�sendorfer zongoragy�r k�r�li tal�lgat�sok hamarosan megsz�nhetnek, ha kihirdetik a versenyt�rgyal�sok v�geredm�ny�t a k�zeli j�v�ben. Az eleinte csak gondokkal k�zd�, majd tavaly v�gleg cs�dbe jutott osztr�k BAWAG bank �ltal birtokolt legend�s osztr�k hangszergy�r sorsa megpecs�tel�dni l�tszik: a legnagyobb hagyom�nyokkal b�r� zongoramanufakt�ra kiker�l a s�gorok kez�b�l. K�rd�s, hogy milyen kompromisszumokat hoz ez a v�ltoz�s, hisz az elm�lt �vtizedek sem a felh�tlen fejl�d�s jegy�ben teltek…

A B�sendorfer gy�r t�bb mint egy egyszer� �zem Ausztri�ban: r�sze a nemzeti �ntudatnak, az osztr�k kultur�lis identit�s egyik legmark�nsabb megtestes�t�je, csak�gy mint Johann Strauss vagy Mozart eml�k�nek �pol�sa. Sokan azonban m�sk�nt gondolnak a fejlem�nyekre: az �vtizedek �ta k�szk�d� eur�pai hangszergy�rt�s kev�s kiv�telt�l eltekintve kifulladni l�tszik, �s v�lasz�t el� �rkezett: vagy felem�szti megmaradt v�llalkoz�i �s szakmai hitel�t az egyre kegyetlenebb �zsiai konkurenci�val zajl� versenyben, �s v�gk�pp elv�rzik a megszokott cs�d-felsz�mol�s rutinelj�r�saiban, vagy tudom�sul veszi, hogy a t�meg�ru termel�s j�l j�vedelmez� �gazat�r�l le kell mondania. Ami megmaradhat, az a presztizs-hangszerek gy�rt�sa, amire az ig�ny l�nyegesen csek�lyebb, mint amennyit a fejleszt�sek �s a szakk�pzett eur�pai mestermunkaer� k�lts�gei felem�sztenek.

A T�L�L�S RECEPTJEI

Ami�ta K�n�ban �s Kore�ban zongorakombin�tok �vente milli�sz�mra ontj�k az olcs�n �sszerakott hangszereket, szinte nincs a vil�gon hangszergy�r, amely meg ne hajolt volna a d�mping�ron forgalmazott olcs� billenty�s�k �s egy�b hangszerek �radata el�tt. Ma a k�nai �s t�volkeleti ipari �ri�sok olyan profitot realiz�lnak a t�megtermel�sen, amilyenhez foghat�t a kolonialista eur�pai iparosok zsebeltek be a t�volkeleti �s egy�b gyarmatokon, sz�z �vvel ezel�tt… A t�rt�nelem kereke n�ha megp�rd�l - mondhatn�k. A globaliz�ci� nem tiszteli a hagyom�nyokat, olyannyira, hogy a legnevesebb manufakt�r�k, mint ak�r a hamburgi Steinway & Sons is a k�nai Pearl River hangszergy�rban gy�rtatja “gebinben” az Essex nev� harmadik vonalbeli zongor�it. P�lda sz�molatlanul van, �s az sem �jdons�g, ha egy eur�pai hangszergy�r t�volkeleti k�zbe ker�l. Keleten e term�k presztizse eur�p�hoz k�t�dik, ez�rt sok olyan “apr�″ �zemet vettek meg, melyek ma m�r csak nev�kben hordozz�k eur�pai m�ltjukat, minden egy�b t�bb ezer kil�m�terre zajlik, a r�gi m�rka �rny�k�ban… Az azonban felkavarja az eur�pai hangszer�szek ked�ly�t, hogy a nagy B�sendorfer beadta a kulcsot.
A talpon konkurensek most nem r�h�gnek a markukba, hanem m�g er�sebben kapaszkodnak a szersz�maikba, hisz ki tudja, melyik�knek r�videbb a centije?
A francia Pleyel l�tv�nyosan belebukott a t�meggy�rt�si kis�rletbe: 5 �v m�k�d�s ut�n nagy el�nnal �sszer�zott egyes�tett francia zongoragy�rukkal hamar felfuttatt�k a termel�st �vi 1000-1500 darabra, ami f�k�pp pian�n�kb�l �llt �ssze (igen j� min�s�g�, �m a piacon megfizethetetlen hangszerekkel) �s n�h�nysz�z r�vidzongor�b�l. Az �t�letet nagyon hamar kimondta a piac: a 70 alkalmazottat foglalkoztat� d�l-francia �zem tavaly ny�ron z�rta be v�gleg telep�t, �s bocs�totta el minden munkat�rs�t. A kij�zanod�s mostan�ig tartott, mikor is megny�lt St. Denis-ben, P�rizs mellett a Pleyel manufatk�ra m�helye, amely saj�t bevall�suk szerint az annak idej�n csak protot�pus szintig fejlesztett 280-as koncertzongora gy�rt�s�ra korl�tozza majd kapacit�sait. A c�l, hogy a zongor�k k�z�tt olyan �kszernek tekints�k a Pleyel hangszereket, amilyen presztizst a Herm�s m�rka v�vott ki mag�nak a divatcikkek ter�let�n. A puding m�g nem k�sz�lt el, �gyhogy a pr�ba ideje m�g nem j�tt el…
A n�met Bechstein m�sik utat v�lasztott. A c�g az egyik legpatin�sabb, min�s�gben mindig a legnagyobbak k�z�tt sz�montartott zongoragy�rt� volt, mely korban a Steinway gy�rral k�zel egyid�s. A t�retlen fejl�d�s �s presztizs a vil�gh�bor� idej�n megbicsaklott, a n�ci szimpatiz�ns tulajdonosn�nek k�sz�nhet�en a h�bor�s j�v�t�tel egyik kiemelt pr�d�ja a Bechstein gy�r lett. A c�g �let�t 40 �vre vissza is vetette az amerikai tulajdonl�s. 1980-as �vek v�g�n kezd�d�tt a zongoragy�r talpra �ll�sa, els�sorban a n�met egyes�t�snek h�la: a berlini sz�khely� Bechstein gazdag er�forr�sokhoz, szakk�pzett munkaer�h�z �s ipari kapacit�sokhoz jutott az NDK �llami vagyon�nak sz�toszt�sakor, �s ezzel megalapozta a Bechstein gy�r nagyipari kapacit�sn�vel�s�t.
T�bb mint egy �vtizedet t�lt�ttek a technol�giai fejleszt�sekre, �s hossz� �veken kereszt�l csak protot�pusokkal tal�lkozhattak a Bechstein kedvel� zongorist�k. Az elm�lt �t �vben azonban sorra jelennek meg a k�l�nb�z� min�s�gi �s m�retkateg�ri�j� hangszerek, tiszt�n eur�pai er�forr�sokb�l, �s megfizethet� term�kpalett�val. A kih�v�sra er�vel v�laszolnak: a mennyis�gi termel�sben sem engednek a min�s�gb�l, ugyanakkor sok gy�rt�si technol�gi�ba a legkorszer�bb robotiz�l�st illesztett�k, �s az eur�pai k�zimunk�t az erre legink�bb r�szorul� szerel�si munk�kra koncentr�lj�k. A term�k v�laszt�kuk �gy a tanul�hangszerekt�l a top koncertzongor�kig lefedi a szakma teljes spektrum�t.
A hamburgi Steinway & Sons egy k�l�nleges szirtje e h�borg� �ce�nnak: konzervat�v term�kpalett�ja �s kereskedelempolitik�ja olyan b�sty�kat vett birtokba, melyekre nincs - ma m�g - hat�ssal a konzum zongora�radat. A koncerttermek diszkr�t �rny�k�ban a Steinway b�rsonyozott l�v�sz�rkokb�l figyeli a piac �trendez�d�s�t, �gy, hogy k�zben maga sem marad �rz�ketlen a v�ltoz�sokra: a t�megtermel�s a c�gcsoport sz�m�ra sem n�lk�l�zhet�, term�kpalett�jukat gondosan felosztott�k t�bb s�vra, �s csak a fels� k�t kateg�ria k�sz�l n�met vagy amerikai �zemekben, v�ltozatos technol�gi�kkal, a t�bbi pedig n�vad�ssal kevert technol�giai exportnak tekinthet�.

A JAP�NOK �S A LUXUSKATEG�RIA

A YAMAHA gy�rnak �ri�si a presztizse, mint a min�s�gi hangszergy�rt�s Nr. 1. szerepl�j�nek, azonban a m�v�szvil�g �dzkodik a Yamaha zongor�kt�l: mechanik�j�t �s hangz�s�t egys�k�s�ga, unalmass�ga �s egyformas�ga miatt k�rhoztatj�k, �s m�g olyan legend�kkal sem javult a meg�t�l�se, mint hogy utols� �veiben Szvjatoszlav Richter maga is Yamah�t haszn�lt. Szkeptikusok tudni v�lik, hogy “olyan” Yamaha nem is volt a palett�n… A B�sendorfer megszerz�se �gy k�l�nleges �rt�k� marketing lehet�s�get rejt a jap�n c�g sz�m�ra: az � r�v�n beker�lhet a c�gcsoport a luxushangszerek piac�ra, ami eleddig minden t�volkeleti hangszergy�rt�nak csak �lm�ban siker�lt.

A tavaly m�r 2 milli� eur�s vesztes�get felhalmozott B�sendorfer ment��v�t nem felt�telek n�lk�l fogadt�k el: a jap�noknak meg kellett ig�rni, hogy nem avatkoznak a c�g elkezdett gy�rtm�ny- technol�giai fejleszt�seibe. �gy azt�n hivatalosan is kijelentett�k, hogy a Yamaha tiszt�ban van a B�sendorfer gy�r jelent�s�g�vel, �s teljes n�zetazonoss�g van k�zte �s az elad� BAWAG k�z�tt, hogy a hangszergy�r minden r�sz�ben az osztr�k telephelyen kell �zemeljen, osztr�k szakemberekkel, �s osztr�k vezet�ssel.
Ez a bejelent�s teh�t lez�rta azokat a latolgat�sokat, amelyek es�lyesnek tartott�k a riv�lis, osztr�k tulajdon� Brodmann zongoragy�r aj�nlat�t, mely a jap�n 16,5 milli�s eur�s aj�nlat helyett 11 milli�val, de hazai gy�kerekkel kecsegtette az elad�t.