Ludwig van Beethoven �letmûv�vel betetõzte a klasszikus kort, �s egyben �tmenetet teremtett a romantika kor�ba. Hangszeres muzsik�ja az abszol�t zene klasszikus �llom�sa �s egyben a romantikus programzene elõfut�ra volt.

Bonnban sz�letett, egy õsi flandriai parasztcsal�db�l sz�rmazott. A zene szeretet�t csal�di hagyom�nyk�nt �r�k�lte: nagyapja �nekes, k�ruskarnagy, majd a bonni v�laszt�fejedelem muzsikusa, k�sõbb udvari karmestere. �desapja ugyancsak �nekes volt a v�laszt�fejedelemn�l, de gyenge jellemû ember, isz�koss�g�val anyagi �s erk�lcsi roml�sba vitte csal�dj�t. Anyja j�m�d� n�met polg�ri csal�db�l val�, beteges, sokat szenvedõ asszony volt. H�t gyermek�k k�z�l Ludwig volt a legidõsebb. M�r 4 �ves kor�ban kitûnt zenei tehets�ge. Apja csodagyermeket akart belõle nevelni, erõszakkal. A gyermek sokat szenvedett �s s�rt, egyetlen vigasza �desanyja volt.

Tan�ra Christian Gottlob Neefe, a bonni zene�let legkiv�l�bb egy�nis�ge, udvari orgonista, majd zenekarvezetõ. Nemcsak gyakorlott muzsikus, �s zeneszerzõ, de irodalmilag is mûvelt ember, eszm�nyi pedag�gus volt. 10 �vesen lett    Beethoven a tan�tv�nya, megismertette vele kora legkiv�l�bb zenei alkot�sait, s bevezette tan�tv�ny�t a gyakorlati zene�letbe is. Hamarosan seg�dorgonista, majd az udvari zenekar kinevezett tagja lett. Wegeler orvostanhallgat� bar�tja  r�v�n megismerkedett Waldstein gr�ffal, aki elsõ fõ�ri bar�tja �s p�rtfog�ja Beethovennek. �j k�rnyezet�ben magasabb mûvelts�gre t�rekedett, sokat olvasott, az egyetemen elõad�sokat hallgatott.

1787-ben B�csbe ment, hogy zenei eszm�nyk�pe, Mozart tan�tv�nya lehessen, de �desanyja hal�los betegs�ge miatt vissza kellett t�rnie Bonnba. Neh�z sors v�rt r� ezut�n. �desapja az alkohol rabja lett, �gy a csal�dfenntart�s minden gondja, 2 �ccse tan�ttat�sa Ludwigra nehezedett. Haydn angliai �tj�ra Bonnon kereszt�l utazott. Az udvarban - ahol egyre t�bb h�ve lett Beethovennek - bemutatt�k neki a fiatal �s tehets�ges muzsikust. Az idõs mester meghallgatta egyik kant�t�j�t, �s tov�bbi tanulm�nyokra b�ztatta.

1792-ben �jra B�csbe ment, m�sodik b�csi �tj�t Waldstein gr�f bar�ts�ga tette lehetõv�. Aj�nl�level�vel a v�ros fõurai  sz�vesen fogadt�k a fiatal zen�szt. Ezt a bar�ts�got �s a k�sz�netet az �n. Waldstein - szon�t�j�ban �r�k�tette meg. Mivel Mozart m�r ekkor nem �lt, Haydn lett a tan�ra, de egy�nis�g�k k�l�nb�zõ volta miatt lassank�nt megszakadt a  kapcsolatuk. Elsõ b�csi esztendeiben azonban igen erõsen �rzõd�tt Haydn muzsik�j�nak hat�sa.

Elsõ nyilv�nos hangversenye 1795-ben volt, melyet m�g t�bb koncert k�vetett, k�l�nb�zõ v�rosokban l�pett f�l:  Pr�ga, Berlin, Pozsony, Buda, stb. Mûveinek kiad�sai egyre j�vedelmezõbbek lettek, õ az elsõ zeneszerzõ, aki meg tudott �lni alkot�saib�l, az elsõ szabad mûv�sz, aki teljesen f�ggetlen�teni tudta mag�t az udvari szolg�latt�l. Tan�t�sb�l �s a mûvei�rt kapott p�nzbõl �lt.

A 90-es �vek v�ge fel�, egy erdei s�ta alkalm�val figyelt fel kezdõdõ f�lbaj�ra. (tan�tv�nya egy p�sztorfi� s�pj�ra h�vta fel a figyelm�t, de õ nem hallotta a hangokat.) Ez a csap�s mag�nyoss� tette. Testv�reinek �rt leveleibõl tudjuk, hogy nagyon sokat szenvedett miatta.

1801-ben B�csben volt az elsõ szerzõi estje, melyet m�g t�bb k�vetett. Mindez nagy anyagi �s k�z�ns�gsikert hozott a sz�m�ra, a kritika azonban fanyar �s ep�skedõ volt, s mûv�szi sikerei sem tudt�k enyh�teni lelki gy�trelmeit, melyet egyre erõs�dõ f�lbaja okozott. M�g 20 �vig dirig�lt, 12 �vig zongor�zott. Csak �lete utols� �vtized�ben �lt�tt s�kets�ge v�gzetes ar�nyokat.

A francia forradalmat k�vetõ, h�bor�s, forradalmi hull�mok megbolygatt�k a b�csi �let megszokott rendj�t is. Beethoven sokat �s szenved�lyesen politiz�lt. Lelkesedett a k�zt�rsas�g�rt, a szabads�g�rt, a nemzeti f�ggetlens�g�rt. 1809-ben Jerome Bonaparte vesztf�liai kir�ly megh�vta udvar�ba Kastelba karnagynak, magas fizet�ssel M�r-m�r elfogadta, de B�cs arisztokrat�i 4.000,-Ft �vj�rad�kot aj�nlanak fel neki, ha B�csben marad. A k�telezv�nyt al��rta, azonban k�sõbb egyre nehezebben, sokszor csak lass� �s k�nos p�r�sk�d�s ut�n kapta meg az �g�rt p�nz�sszegeket.

Az 1810-es �vek elej�n megismerkedett M�lzel mechanikussal, aki ezidõt�jt zeneaut�mat�k k�sz�t�s�vel foglalkozott. R�besz�lte a szerzõt, �rjon az õ automata-zenekara sz�m�ra divatos csatamuzsik�t. A vittoriai �tk�zet h�r�re Beethoven meg�rta a “Csataszimf�nia” c�mû mûv�t, amelyben M�lzel automat�in k�v�l igazi zenekar is szerepel, fõleg r�zf�v�shangszerek. A bemutat�nak hatalmas sikere volt, Beethoven egy csap�sra B�cs �let�nek k�z�ppontja, a nap hõse, a nemzet b�szkes�ge lett. A b�csi kongresszus alkalm�b�l �nnepi kant�t�t �rt, cs�sz�rok �s kir�lyok tapsoltak neki. B�cs v�ros�t�l d�szoklevelet kapott, minden�tt dicsõs�g �vezte, a kor festõi, rajzol�i zord homlokkal, fens�gesen �br�zolj�k.

Az 1820-as �vek fel� betegs�ge egyre jobban erõs�d�tt, s�kets�ge egyre bizalmatlanabb� tette k�rnyezet�vel szemben. 1822-ben, a Fidelio fel�j�t�sa idej�n m�r semmit sem hall, ami k�r�l�tte t�rt�nik, a fõpr�ba botr�nyba fulladt, s Beethovent ez nagyon megviselte.

1824-ben, a  IX.d-moll szimf�nia bemutat�s�n m�g ugyan r�szt vett az ir�ny�t�sban, de m�r annyira s�ket volt, hogy �szre sem vette a tombol� k�z�ns�g �nnepl�s�t.

1827. m�rcius 26-�n, hosszas szenved�s ut�n halt meg. A hal�l�t okoz� betegs�g - a mai meg�llap�t�s szerint - m�jzsugorod�s lehetett, amelyet t�dõgyullad�s s�lyosb�tott. Temet�se napj�n bez�rtak az iskol�k, az �zletek. 20000 ember k�s�rte utols� �tj�ra.