A zongora-családba sorolható hangszerek szerkezeti sajátosságaik alapján, három nagy csoportra oszthatók:

1. klavichord

2. csembalófélék

3. kalapácszongorák

1. A klavichordnál a húrokat a billentyűk belső, hátsó végére erősített kis fémlapocskák - tangensek - érintik, így mód nyílik a hangerő változtatásra is.

2. A csembalófélék fő tulajdonsága, hogy húrjaikat toll vagy bőrdarabka pengeti, a billentyűkhöz függőlegesen csatakozó közvetítő lécek segítségével.

3. A kalapácszongorák lényege, hogy a húrokat filcezett kalapácsok ütik, ami nagyobb mértékű hangerő változtatási lehetőséget biztosít, a hangszeren játszó ember számára. Ezért volt ennek a hangszernek a neve fortepianó, vagy pianóforte.

A zongoráknál több meghatározó szempontot tartunk számon, fejlődése folyamán, építése, és korának meghatározása szempontjából: Egyenes, vagy kereszthúros, kovácsolt, vagy öntöttvas keretes /páncélszerkezetű/, fa, páncél, vagy azsúrtőkés, illetve bécsi, félangol, vagy angolmechanikás. 1825-ben Alpeus Babcock Bostonban először készített öntöttvas keretű zongorát. 1855-ben a New York-i kiállításon Steinway megjelent az első kereszthúros, öntött-rámás zongorával. Ez az egymás fölött futó kereszthúrozás a hosszabb húrok kisebb helyen való kifeszítését tette lehetővé. Így már nem volt probléma a rövid zongorák gyártása. A XIX. század elején megkezdődött a zongorák szériagyártása is. Az 1900-as évek elején jelentek meg a még ma is híres zongora márkák; a francia Erard, Peyel és Pape, a német Steinweg, Ibach, Bechstein és Blüthner, az amerikai Steinway és Weber, valamint a bécsi Bösendorfer. Itt említjük meg Blüthnernek 1890-ben feltalált Aliquot rendszerét, mely abból áll, hogy a megütött húr felett van egy másik húr is, amit az alatta rezgő húr hoz rezgésbe. A zongora szerkezetében és felépítésében elmúlt száz évben lényeges változás nem történt. A húr, a rezonánsfenék, a páncélkeret még mindig nélkülözhetetlen részei a zongorának. Ezzel együtt jár a nagy súly, amit eddig nem sikerült csökkenteni a hang minőségének romlása nélkül.