Budapesten sz�letett, itt t�lt�tte eg�sz �let�t. A Zeneakad�mi�n 1901-t�l 1906-ig Koessler J�nos tan�tv�nya volt, 1908-t�l hal�l�ig ugyanott tan�tott � maga is. Kamarazenei tanszak�n f�l�vsz�zadon �t k�pezte hangszeres m�v�szek t�bb nemzed�k�t; a vil�gh�r� magyar virtu�zok csaknem kiv�tel n�lk�l Weiner Le� tan�tv�nyai voltak. Pedag�giai munk�ss�g�t az �l� hagyom�nyok mellett �r�sai (zeneelm�leti tank�nytei, elemz�sei) �r�k�tett�k meg. Kompoz�ci�ival 1907-ben Ferenc J�zsef-d�jat, 1922-ben Coolidge-d�jat, 1950-ben �s 1960-ban Kossuth-d�jat �rdemelt ki.

Weiner Le� m�v�szet�ben klasszikus kult�r�ja, sz�nfant�zi�ja �s hangszerel�si brav�rja l�rai �rzelemvil�ggal t�rsul. Kifejez�si sk�l�ja leggazdagabban a Csongor �s T�nde k�s�r�zen�j�ben nyilatkozott meg (1913), a kamarazen�l�s vil�gh�r� mestere pedig heged�-zongoraszon�t�iban �s von�sn�gyeseiben alkotott maradand�t. A zenekari hangversenyek reperto�rjait n�pies hangv�tel� m�vei gazdag�tj�k.

CSONGOR �S T�NDE — SZVIT

(I. �j. Molto lento e tranquillo — Mosso moderato; II. Balga. Allegro giocoso; III. T�nd�rt�nc. Allegro; IV. A b�nk�d� T�nde. Andante; V. Boszork�nykonyha. Allegro furioso; VI. Aranyalmafa. Moderato, poco andante.)

V�r�smarty Mih�ly dr�mai k�ltem�ny�hez Weiner Le� 1913-ban �rt k�s�r�zen�t, majd ebb�l hatt�teles zenekari szvitet �ll�tott �ssze. A darab mondanival�j�t �s els�sorban szerepl�inek alakj�t, jellem�t �br�zol� zen�ket foglalja mag�ban ez a v�logat�s. Az els� t�tel az �jszaka k�lt�szet�t �s egyben az �j leple alatt kivir�gz� aranyalmaf�t, T�nde meg�lmodott szerelm�t, Mirigy boszorka gonosz mesterked�seit — teh�t a sz�npadi cselekm�nyt expon�l� mozzanatokat — ismerteti meg a hallgat�val. A m�sodik t�tel verbunkos jelleg� t�ncmuzsik�ja Balga alakj�t �ll�tja el�nk: azt az �r�k ellent�tet, amely az eszm�nyeket kerget� h�st �s f�ldi �r�m�ket hajszol�, gyakorlatias csatl�s�t a vil�girodalom sz�mos nagy remekm�v�ben elv�lasztja egym�st�l. A harmadik t�tel az elb�v�l� term�szetet �s a szerelem var�zs�t �rz�kelteti; a negyedik e szerelem f�jdalm�t, a b�nk�d� T�nde boldogtalans�g�t �nekli meg. D�moni hang� scherzo a Boszork�nykonyha c�m� t�tel, amely Mirigy �s az �rd�gfi�k�k gonosz mesterked�seinek vil�g�ba viszi el a hallgat�t. Boldog beteljes�l�s, az egym�sra tal�lt szerelmesek �s a kivirul� aranyalmafa jegy�ben fejez�dik be a szvit.

F-MOLL SZEREN�D, OP. 3

(I. Allegretto quasi Andantino; II. Lebhaft, sehr rhythmisch; III. Rubato; IV. Allegro molto.)

Az f-moll szeren�d 1906-b�l sz�rmazik, egyike a fiatal Weiner Le� magyaros hang� kompoz�ci�inak, amelyet a kort�rsak egyhang� elismer�ssel fogadtak. A zeneszerz�, aki ebben az �vben fejezte be zeneakad�miai tanulm�nyait, a magyaros fordulatok mellett a klasszikus form�k alapos elsaj�t�t�s�r�l is tan�s�got tett ebben a m�v�ben. Els� t�tel�t �s fin�l�j�t szon�taform�ban �rta, a m�sodik helyen scherzo �ll, a Rubato felirat� harmadik t�tel l�rai mondanival�j�t pedig vari�ci�s forma keret�ben fejezte ki.

I. DIVERTIMENTO, OP. 20

(I. J� alapos cs�rd�s; II, R�kat�nc; III. Marossz�ki kering�s; IV Verbunkos; V. Cs�rd�ng�l�.)

Az I. Divertimento 1933—34-ben keletkezett, eredetileg zongor�ra. A von�szenekari feldolgoz�s m�g fokozottabb m�rt�kben �rulja el szerz�j�nek f�l�nyes hangszeres technik�j�t. A k�l�nb�z� t�nct�telek n�pi anyagot dolgoznak fel, ezt az anyagot Weiner a N�prajzi M�zeum gy�jtem�ny�ben kutatta fel. A vid�m �s �tletes dallamvil�g a virtu�z hangszerel�s seg�ts�g�vel ragyog� k�nt�sben t�rul a hallgat� el�.

II. DIVERTIMENTO (MAGYAR N�PI DALLAMOK), OP. 24

(I. Lakodalmas; II. Tr�f�lkoz�s; III. Panaszos �nek; IV. Kan�szn�ta.)

A m� 1938-ban �r�dott, az I. Divertiment�hoz hasonl�an, n�pzenei anyagb�l. Ez k�l�n�sen a harmadik �s negyedik t�telben mutatkozik meg: el�bbihez Zempl�n megyei n�pdalt („Amerre �n j�rok, m�g a f�k is s�rnak”), ut�bbihoz dudat�ncot v�lasztott a zeneszerz�. Feldolgoz�saiban t�g teret enged az egy�ni lelem�nynek, a z�r�t�tel k�z�pr�sz�be p�ld�ul lass� iram� k�zj�t�kot iktat; de artisztikusan mutatkozik meg a zeneszerz� klasszikus iskol�zotts�ga a m�sodik t�telben, a megnyit� Lakodalmas verbunkos-ut�n�rz�s�ben is.

IV. DIVERTIMENTO

(I. R�gi cs�rd�s; II. Marossz�ki forgat�s; III. B�sul� juh�sz; IV. G�bor Ign�c n�t�ja; V. V�ltozatok.)

A IV. Divertimento az �tvenes �vek elej�n k�sz�lt, Weiner az egy �vvel kor�bban �ssze�ll�tott Magyar Paraszdalok c�m� zongoraciklus negyedik f�zet�b�l �rt �t zenekarra n�h�ny t�telt. Ezeket a klasszikus szvitmuzsik�k t�teleihez hasonl�an v�ltakoz� temp�ik szerint sorolta egym�s mell�. A lass� R�gi cs�rd�sra dudat�nc jelleg�, �l�nk Marossz�ki forgat�s k�vetkezik, majd ism�t lass� darab: a B�sul� juh�sz. A negyedik helyen �ll� G�bor Ign�c n�t�j�t „�zesen, feszes cs�rd�s temp�ban” k�v�nja megsz�laltatni a komponista. A divertimento befejez� t�tel�ben v�ltozatok sora hangzik fel.

TOLDI-SZVIT, OP. 43b

(I. Bevezet�; II. Vid�m s�t�s-f�z�s a konyh�n; III. Mikl�s b�cs�zik anyj�t�l; IV. Bence, a h� csel�d; V. A cs�rd�ban; VI. Mikl�s viszontl�tja anyj�t.)

A nagyzenekari Toldi-szvit Weiner Le� utols� m�ve, amelynek bemutat�j�t m�g meg�rhette a mester (r�viddel ezut�n, 1960 nyar�n halt meg). A Toldi-szvit tulajdonk�ppen �tdolgozott, r�vid�tett form�ja az 1952-ben kompon�lt nagyszab�s� Toldi-zen�nek, amely Arany J�nos k�ltem�ny�nek tizenk�t �nek�t ugyanannyi szimfonikus k�pben dolgozta fel. Weiner ebben a programzenei alkot�sban �j kifejez�si eszk�z�ket, a zenei hangfest�s �j elemeit alkalmazta, �s ezeket a hatt�teles szvit is meg�rizte. A szvit bevezet� t�tele hangulatot teremt a t�rt�nethez, hasonl�an a k�ltem�ny h�res invok�ci�j�hoz. A m�sodik t�tel sz�ntere a konyha, ahol az id�sebb Toldi-fi�, Gy�rgy �rkez�s�re k�sz�l�dnek. A harmadik t�telben Mikl�s b�cs�zik anyj�t�l: a malomk� v�gzetes elhaj�t�sa ut�n menek�lni k�nyszer�l� fi� dr�mai helyzet�t �rz�kelteti a zene. A negyedik t�tel a n�dasba menek�lt Toldi keser�s�g�t fejezi ki. A Cs�rd�ban c�m� t�tel mozgalmas jelenet, itt mulat Mikl�s, miel�tt a cseh bajnokkal birokra kelne. Egy lass� „sarkanty�s” t�nc ut�n egy „friss” hangzik fel. A befejez� t�tel �r�mteljes tal�lkoz�s az �reg Benc�vel �s az �desany�val a kir�lyn�l, ahol Mikl�s bajnoki gy�zelm�t �nneplik. Ezzel a nagyszab�s� tabl�val fejez�dik be a Toldi-szvit.