|
Szokolay Sndor (1931- )
Magyar zeneszerz.
A kortrs opera- s zeneirodalom kimagasl egynisge 1931-ben szletett Kungotn. Els zenei kpzst1947-tl a Bkstarhosi nekiskolban kapta, majd 1950-tl a budapesti Zenemvszeti Fiskola zeneszerzs tanszakn Szab Ferenc s Farkas Ferenc tantvnya volt. 1957-ben fejezte be tanulmnyait, majd 1961-ig a Magyar Rdi zenei lektora s szerkesztje volt. 1959-66 kztt a Zenemvszeti Fiskola zeneszerzs szakn tantott, majd 1966-tl 1994-ig egyetemi tanra. 1994-ban lett nyugalmazott egyetemi tanr s Sopronba kltztt. Az alkots mellett emberi s mvszi tekintlyvel aktvan tmogatja Magyarorszg nemzeti-polgri kibontakozst. Ngy fi- s egy lenygyermeke szintn a zenei plyt vlasztotta.
t szerzi lemeze jelent meg s egy CD-lemeze.
A Magyar Kodly Trsasg elnke (1978 ), a Fszek Mvszklub alelnke (1980 ), a budapesti Operabartok kuratriumi elnke (1985 ), a Magyar Zenei Kamara elnke (1991-92), a Nemzeti Alaptvny kuratriumnak elnke (1991-92), a Magyar Mvszeti Akadmia tagja (1992), Corvin-lnc (2001).
Elismersei: VIT-dj (1955, 1957, 1959), Wieniawski-verseny nyertese (Vars, 1956), Erkel Ferenc-dj (1960, 1965), Kossuth-dj (1966), rdemes mvsz (1976), Kivl mvsz (1986), Bartk Bla Psztory Ditta-dj (1987), Magyar Mvszetrt Dj (1993), Magyar rksg-dj (1997).
|
|
A Mgus kiad Magyar zeneszerzk sorozatban Gombos Lszl hossz tanulmnyban mltatja a zeneszerz lettjt s mvszett:
(a kpek rkattintssal kinagythatak) |
|
|
|
Szokolay Sndor az 1950-es vek vgn, zeneszerzi diplomjnak elnyerst kveten szinte egyetlen pillanat leforgsa alatt robbant be a magyar, s hamarosan a nemzetkzi zenei letbe. Drmai szvegek bvletben gve, krusmveinek s oratriumainak lendlete s dinamizmusa ellenllhatatlanul sodorta az opera vilga fel. Az 1964-ben bemutatott Vrnsz nemcsak hazai siker lett, hanem mintegy tucatnyi nyelvre lefordtva bejrta egsz Eurpt, eljutott Amerikba, s mig a budapesti opera vendgjtk-sorozatait nem szmtva hsz sznpad tzte msorra. Szokolay mindssze harminct ves volt, amikor mvrt a legmagasabb hazai elismersben, a Kossuth-djban rszeslt. (folytats) |
| |