Budapesten sz�letett. A Zenem�v�szeti F�iskol�n Sikl�s Albert tan�tv�nya volt 1937-ig. 1945-ig munk�s�nekkarokat tan�tott, a felszabadul�s ut�n pedig tev�keny r�szt vett a zenei �let �jj�szervez�s�ben. 1952—56-ig a Szt�linv�rosi M�v�szegy�ttes �l�n �llott, 1960 �ta a Budapesti Tan�t�k�pz� F�iskola tan�ra. 1954-ben Erkel-d�jat kapott.

CONCERTO ZONGOR�RA, �T�HANGSZEREKRE �S VON�SZENEKARRA

(I. Largo — Allegro di molto; II. Largo; III. Allegro vivace)

Az 1957-58-ban �rt versenym� koncert�l� zongorasz�lama saj�tos szint�zise r�ginek �s �jnak. M�g a neobarokk ihlet�s� modern zenem�vek �ltal�ban a zongora motorikus ritmus�val, �t�hangszer-effektusaival utalnak a m�ltra, Sz�kely kompoz�ci�j�ban ez k�pviseli a korszer� elemet, �s a hangszer m�sik „magatart�s�val”, a b�csi klasszikusok korai peri�dus�ra eml�keztet� kant�bilis j�t�kkal archaiz�l a zeneszerz�. Az els� t�telt lass� bevezet�s el�zi meg, ez az anyag mind az els� t�tel kidolgoz�s�ban, mind a k�zj�t�kszer�, r�vid m�sodik t�telben, mind pedig a z�r� rond� sor�n visszat�r, ilyen m�don foglalva egys�gbe a kompoz�ci�t. A befejez� t�telben jelent�s szerep jut az �t�hangszereknek is.

A versenym�vet Antal Istv�n mutatta be 1959-ben, Fej�r Gy�rgy vez�nylet�vel.

SINFONIA CONCERTANTE HEGED�RE, ZONGOR�RA �S ZENEKARRA

(I. Allegro vivace; II. Intermezzo. Allegro moderato; III. Tempo di Marcia; IV. Intermezzo. Andante; V. Allegro risoluto)

A kompoz�ci� 1960—61-ben k�sz�lt Schneider H�dy �s Berkovits Tibor sz�m�ra, akik azt 1964-ben a hilversumi r�di�ban bemutatt�k. K�t �wel k�s�bb Budapesten is el�adta a m�vet Antal Istv�n �s Simor Andr�s, Borb�ly Gyula vez�nylet�vel.

A darab nagyszab�s� zenekari egy�ttes�b�l hi�nyzanak a heged�k �s a faf�v�sok. Hat r�zf�v�shoz a v�ltozatosan �ssze�ll�tott �t�hangszerek h�rom csoportja t�rsul, s a m�lyvon�sokon k�v�l mindezt cseleszt�val eg�sz�ti ki a komponista. Ily m�don a koncert�l� heged� egymaga k�pviseli a hagyom�nyos �rtelemben vett l�rai von�s-hangz�st. A k�t Intermezzo felirat� t�tel olyan �rtelemben is k�zj�t�k-funkci�t t�lt be, hogy ezekben a zeneszerz� kamarazenei hat�sra t�rekszik: az els� k�zj�t�k a k�t sz�l�hangszer du�ja, a m�sodikban a reduk�lt egy�ttes diszkr�t k�s�ret�b�l bontakozik ki a heged� kantil�n�ja. A h�rom „pill�r”-t�telben Sz�kely sz�mos �jszer� hangz�st, szerkeszt�si m�dot �s dodekafon v�zlatot elegy�t a hagyom�nyos zeneszerz�si elj�r�sokkal.