A Hungaroton millenniumi sorozat�nak Szab� Ferenc m�veib�l �ssze�ll�tott CD-je �rz�kletesen vil�g�tja meg a k�l�nbs�get a zeneszerz� h�szas-harmincas �s �tvenes �vekbeli term�se k�z�tt. A h�bor� el�tt keletkezett kompoz�ci�kban: a Von�stri�ban (1927), A farkasok dal�ban (1929/30) �s a L�rai szvitben (1936) Szab� barokk form�kat �s technik�kat alkalmaz. M�r a t�telc�mek is erre h�vj�k fel a figyelmet: Preludio in canone, Toccata, Fuga. Ennek megfelel�en a L�rai szvit 1. t�tel�ben k�tsz�lam� k�non csend�l fel, A farkasok dal�nak 2. t�tele h�romsz�lam� f�ga, 3. t�tele k�tsz�lam� k�non, 4. t�tele pedig kor�lf�ga. A t�telek p�ros�t�s�ban is barokk form�k k�sz�nnek vissza: a L�rai szvit 2. �s 3. t�tele Recitativ�t kapcsol �ssze Ari�val, m�g A farkasok dal�ban a Toccata alc�m� 1. t�telt F�ga k�veti. A c�mad�sokban, formamegnevez�sekben mindazon�ltal ellentmond�s rejlik. Ugyanis prel�diumok csak igen ritk�n �p�lnek k�nonra, s eg�szen bizonyosan nem von�s zenekaron, hanem sz�l�hangszeren sz�lalnak meg. �pp�gy, ahogy egy recitativo �s �ria sem von�s zenekaron csend�l fel, a toccata �s f�ga m�diuma pedig nem a k�rus. Mi�rt v�lasztja h�t akkor Szab� Ferenc m�gis ezeket a form�kat �s technik�kat? Mivel nem az ir�nia saj�tos f�nyt�r�s�ben mutatja fel a barokk hagyom�nyt, hanem �pp ellenkez�leg: nagyon komolyan veszi azt, m�vei eset�ben nem besz�lhet�nk a h�szas-harmincas �vek neobarokk-neoklasszicista ir�nyzat�r�l. A Pet�fi-versre �rt Farkasok dal�nak 1. t�tele p�ld�ul �t�hangszerk�nt kezeli az �nekhangot, s a 3. t�tel k�tsz�lam� k�nonja is - az akkordk�s�ret mell�z�s�vel - tudatosan v�llalja a sz�ntelens�get, a pusztas�got. Mindehhez az 1. �s 4. t�telben konszonanci�t ker�l� harm�ni�k t�rsulnak. Szab� ide�lja teh�t nem a diat�nia, m�g a 4. t�tel barokkosan-�nnep�lyesen kit�rulkoz� befejez�sekor sem t�rekszik tonalit�sra, s t�vol tartja mag�t a sz�vegfest�st�l is. A cs�nyas�g, a kend�zetlens�g felmutat�s�val tulajdonk�ppen elidegen�t: Bach-motetta-imit�ci�j�ban egyfel�l hangszeres technik�kat alkalmaz, m�sfel�l viszont a barokk egyh�zi trad�ci�t�l elt�rve egy komor k�pekben b�velked� romantikus k�ltem�nyt zen�s�t meg. Az elidegen�t�ssel pedig az a c�lja, hogy elker�lje a romantikus p�toszt, s hely�be a barokk monumentalit�s�t illessze. �ppen �p�tm�nyszer�s�g�knek k�sz�nhet�en j�tszhatnak olyan fontos szerepet A farkasok dal�ban a f�g�k, mivel lehet�v� teszik, hogy a zeneszerz� elker�lje a romantikus gesztusokat, az �rzelmess�get, a fest�is�get, a programzen�t �s a szenved�lyek �br�zol�s�t. A barokk technik�k sz�razs�ga elvonatkoztatja a zen�t - az absztrakci� v�lik Szab� po�tik�j�nak kulcsfogalm�v�.
Ez az alkot�i alap�ll�s is arra utal: Szab� Ferenc szembehelyezkedik mester�vel, Kod�llyal. Sem a k�rusm�, sem pedig a hangszeres darabok nem ismerik a kod�lyos gesztusokat-fordulatokat, a hatalmas szenved�lyeket, az ut�bbiakban azonban sok bart�kos inton�ci� k�sz�n vissza. Ennek f�ny�ben jobban meg�rthetj�k a L�rai szvit c�m�ben megjelen� l�ra sz�t is. �ttetsz� szerkezet, k�nnyeds�g, egyszer�s�g jellemzi a von�s zenekari kompoz�ci�t - ez a zene teh�t nem dr�maian s�lyos, �s nem is epikusan tartalmas, hanem l�rai, amennyiben nem k�z�l nagy �rzelmeket, egyszer� �s k�nnyen kitapinthat� keretek k�z�tt mozog. Legf�bb jellegzetess�ge a mindegyik t�telben megjelen� d�dol�s: ez a v�gtelennek tetsz� �nekl�s az 1. t�telben ak�r monotonn� is v�lhatna, mivel mindig ugyanaz a k�nondallam t�r vissza. A kompoz�ci� eleje sem igazi kezdet, s v�ge sem igazi befejez�s. Szab� mitikus id�vel m�r. Az egyhang�s�g n�la szimbolikus jelent�st nyer: a k�nondallam az �r�k visszat�r�s jelk�pe.
A dallamoss�g mellett Szab� hangszeres m�veinek legszembet�n�bb von�sa a forma egyszer�s�ge. M�r a k�t heged�re �s br�cs�ra �rott Von�stri�ban is felfigyelhet�nk arra, hogy a zeneszerz� sz�m�ra a forma nem el�re megadott v�z. T�telei leggyakrabban (�gy p�ld�ul a Von�stri� 1. �s 3. t�tel�ben) olyan kett�svari�ci�b�l �p�lnek fel, amelyekben a k�z�ps� vari�ci�k kidolgoz�sk�nt funkcion�lnak, s a t�telt vari�lt form�ban az els� t�ma z�rja. A t�tel v�g�re a zene hajfonatszer�en elv�konyul, sz�tbomlik, elfogy, elhal. A forma teh�t - s ebben is az absztrakt, vagyis program n�lk�li zene megval�sul�si form�j�t kell l�tnunk - �nmag�ban �l; nem m�s, mint az, ami a t�m�val a zene folyamat�ban t�rt�nik. Ez�rt is j�tszik az ellenpont olyan meghat�roz� szerepet Szab� Ferenc gondolkod�s�ban. Az ellenpont technik�j�nak ugyanis �ppen az az alapelve, hogy mik�nt lehet a t�m�t tov�bbsz�ni, mik�nt lehet vele tov�bbhaladni a zenei folyamatban. Ez a sz�v�get�ses technika a m�vekben olyannyira formaelvv� emelkedik, hogy m�g a nem ellenpontra �p�l� t�telekben is visszak�sz�n.
A h�szas-harmincas �vek magyar zenei st�lusir�nyzatair�l m�g mindig t�l keveset tudunk ahhoz, hogy igaz�n �rt�kelni �s �rtelmezni tudjuk a fiatal Szab� asszoci�ci�kt�l mentes, tiszta zene ide�lj�t. Az azonban nyilv�nval�, hogy ezek a m�vek - legal�bbis ami a zeneszerz� c�lkit�z�seit illeti - "a j�v� zen�j�t" k�pviselik. �ppen ebb�l a szempontb�l okoz csal�d�st az 1950-ben keletkezett Ludas Matyi-szvit. Sematikus jellege miatt ak�r az ifj�kori eszm�k megcs�fol�s�nak is tekinthetn�nk: h�t �gy val�sult meg a v�gyott ide�l, "a j�v� zen�je"? Mindazon�ltal ne legy�nk igazs�gtalanok a szvittel szemben, hiszen a brav�rosan k�nnyed virtuozit�s, a nagy mesters�gbeli tud�s, a st�luslelem�ny �s a vil�gos form�l�s nem tagadhat� meg t�le.
�j elemk�nt jelennek meg a n�pdalok, amelyek a kor �ltal megk�vetelt diatonikus �r�sm�dhoz vezetnek. Szab� elfordul a barokk form�kt�l �s technik�kt�l is. A felvil�gosod�s kori mes�hez a 18. sz�zad m�sodik fel�nek st�lus�t t�rs�tja: az 1. t�tel (�tban D�br�g fel�) szentiment�lis-�rzelmes dallamokat feldolgoz� men�ett; a 3. (A k�lorsz�gi pall�r) j�t�kos scherzo; a 4. (Min�t) �jb�l men�ett; az 5. t�tel (A tud�s orvos) tud�s f�ga, a 6. pedig verbunkos. Az �d�zan antiromantikus, minden stiliz�l�st ker�l� fiatalkori m�vekhez k�pest azonban n�vumk�nt jelenik meg a j�t�koss�g: Szab� m�r nem veszi olyan v�resen komolyan, amit �r. Minden pillanatban kikacsint hallgat�j�ra, s most ezzel �ri el, hogy a romantikus �rzelemkit�r�seket magukban rejt� mozzanatok - mint p�ld�ul a Jobb�gysors: a deres c�m� 2. t�tel gy�szindul�ja - ne v�ljanak patetikuss�. A t�vols�gtart�s k�vetkezm�nye, hogy m�g a j�zanul klasszikus t�telek is id�z�jelbe ker�lnek: az 1. t�tel men�ettj�t megzavarj�k a beillesztett k�tnegyedes szakaszok, a tud�s orvos f�g�ja pedig egyenesen Richard Strauss Zarathustr�j�t g�nyolja ki. �ppen ez - a g�ny, az id�z�jel - seg�ti hozz� Szab� Ferencet ahhoz, hogy m�g az �tvenes �vek elfogadottan neoromantikus korszak�ban is h� maradjon r�gi, romantikaellenes alap�ll�s�hoz. Legink�bb az eleg�ns-kecses Verbunkos-t�tel igazolja ezt, amely ugyan Kod�ly H�ryj�nak ut�dja, m�gis - mivel az id�z�jelbe tett k�znyelv ide�lj�hoz k�zel�t - kifigur�zza az Intermezz�ra jellemz�, mindent sz�tfesz�t� individu�lis er�t