Budapesten sz�letett. 1938—42 k�z�tt Kadosa P�lt�l tanult zene­szerz�st. 1949-ben a N�pm�vel�si Miniszt�rium, 1950—53-ig a Magyar R�di� zenei oszt�lyvezet�je volt; 1953—59-ig a Bart�k B�la Zene­m�v�szeti Szakiskol�ban tan�tott, 1959 �ta a Zenem�v�szeti F�iskola tan�ra �s a Magyar Zenem�v�szek Sz�vets�g�nek f�titk�ra. 1959-ben Erkel-d�jban r�szes�lt.

SZEREN�D VON�SZENEKARRA

(I. Allegro; II. Allegro molto; III. Larghetto; IV. Presto.)

 A hangulatos kompoz�ci� keletkez�s�nek �ve 1946. Ez az �vsz�m megmagyar�zza a m� st�lus�nak sz�mos jellegzetess�g�t — metrikus­-lapid�ris dallam- �s ritmusvil�g�t �s m�dj�val alkalmazott magyaros motivik�j�t —, amelyek ekkor m�g el�g frissek voltak ahhoz, hogy �rdekes �s eredeti hat�st keltsenek; az �ppen kialakul�ban lev� k�z­nyelv ekkor m�g-nem v�lt k�zhelyek t�r�v�.

A r�vid darab egyv�gt�ben lej�tsz�d� n�gy apr� t�telre tagol�dik, tematik�juk arculata egys�ges. Az els� t�tel hangszerel�se kamarazene­szer�; a m�sodikban v�ltoz� �temek teszik bonyolultt� az addig egy­�rtelm� ritmik�t, ugyanitt sz�lisztikus r�szletek is felhangzanak: ennyiben utal a zeneszerz� a szeren�d eredeti m�faj�ra; a harmadik helyen �ll� lass� t�tel miniat�r dalforma. A m�r eml�tett magyaros mot�vum a z�r�t�telben jelenik meg. A m� befejez�se szellemesen „le­�p�tett” elfogy� dinamika �s elhallgat� sz�lamok jegy�ben cseng ki.

HAT JELENET A J�NOS VIT�Z C�M� T�NCJ�T�KB�L

(I. Patak partj�n; II. Ilusk��k kertje alatt; III. A zsiv�nyok t�nca; IV. Iluska s�rj�n�l; V. Eb�d az �ri�sokn�l; VI. T�nd�rorsz�gban.)

 „Iluska ruh�t mos, a b�r�nyokat �rz� Jancsi s�v�rogva gy�ny�rk�dik kedvese mozg�s�ban” — �rja a zeneszerz� a partit�ra els� lapj�n, az idillikus nyugalm�, l�rai zene f�l�. „Jancsi t�nc�val ki akarja csalo­gatni Ilusk�t a patakb�l” — ez a k�vetkez� felirat: dobbant�s t�nc szilaj ritmusaib�l �s b�natos lass� zen�b�l sz�tt jelenet fejezi ki a t�r­t�n�st, majd „A t�nc boldog szerelmi kett�sbe megy �t”. Ily m�don az els� jelenet l�rai epiz�dok sor�nak tekinthet�, A m�sodik tabl�: „Tikkadt ny�ri falusi �jszaka”, amelyben m�r r�vid dr�ma j�tsz�dik le, a szerelmeseknek el kell v�lniuk egym�st�l. A Zsiv�nyok t�nca c�m� k�p mozgalmas, kifejez�er�ben gazdag t�ncmuzsika, a zsiv�nyok k�z� keveredett, �s sz�nleg vel�k tart� Jancsi, valamint �jdons�lt t�rsai mulatoz�s�t, vet�lked�seit jelen�ti meg. Mindennek hangulati kontrasztja j�tsz�dik le Iluska s�rj�n�l, ahov� egy le�ny vezeti el Jancsit, majd „a l�ny belekezd Iluska hal�la t�rt�net�nek elt�ncol�s�ba.” Jancsi felid�zi eml�kezet�ben a patakparti jelenetet, azonban „a l�tom�s szertefosz­lik �s Jancsi egyed�l marad nagy f�jdalm�val.” Az �ri�sokn�l elk�l­t�tt eb�d groteszk �s humoros effektusokban gazdag jelenet. „Az �ri�s kir�ly �s udvara szikl�kat eszik eb�dre... Betoppan Jancsi. Az �ri�sok kir�lya megh�vja Jancsit eb�dre �s megfenyegeti, hogy ha nem b�rja a szikl�t megenni, hal�l fia.” Jancsi azonban a szikl�val agyon�ti a kir�lyt �s az �ri�s n�pre is pusztul�s v�r, erre c�loz a zenekarban felhangz� Dies irae-par�dia. A T�nd�rorsz�gban c�m� t�tel nagy­szab�s�, sz�nes fin�l�. A t�ba dobott r�zsa jelenet�n�l heged�sz�l� csend�l fel, majd a szerelmesek �r�mteljes tal�lkoz�s�nak lehet�nk tan�i.

Az 1957-ben kompon�lt m� els� �zben a Magyar R�di�ban hang­zott el, hangversenytermi bemutat�j�t 1961-ben Lehel Gy�rgy vez�­nyelte.

I. SZIMF�NIA

(I. Moderato; II. Larghetto; III. Allegro.)

 1968-ban, a m� �sbemutat�ja alkalm�val S�rai Tibor a Magyar R�di�ban a k�vetkez�ket mondotta: „I. szimf�ni�mat a R�di� felk�­r�s�re 1965 j�nius�ban kezdtem el kompon�lni �s 1967 okt�ber�ben h�zhattam csak meg k�ziratomon a befejez�st jelz� kett�s vonalat. A szimf�nia e — hogy �gy mondjam — szem�lyi adatait hallv�n fel­mer�lhet �n�kben a k�rd�s, hogy nem sok id�-e egy k�r�lbel�l 17—18 perces. h�romt�teles m� kompon�l�s�ra az a t�bb mint k�t esztend�, amit erre ford�tottam. De bizony sok. M�g akkor is, ha figyelembe vessz�k, hogy manaps�g m�r nem megy olyan temp�ban a kompo­n�l�s, mint a XVIII. sz�zad v�g�ig! Szimf�ni�m meg�r�si ideje hossz�, de ennek k�l�nleges, a m� mondanival�j�t is befoly�sol� oka van.

A munka befejez�s�hez k�zeledtem, amikor a sajnos ma is uralmon lev� sz�ls�jobboldali katonai junta ragadta mag�hoz a hatalmat G�r�gorsz�gban, majd n�h�ny h�t m�lva az illegalit�sba vonult kit�n� zeneszerz�t �s nagyszer� embert, Mikisz Theodorakiszt elfogt�k �s fasiszta m�dszerekkel k�nozt�k. Legbens�s�gesebben r�zott meg ez az esem�nysorozat, hiszen 1967 febru�rj�ban Theodorakisz m�g hivatali szob�mban �lt �s egy 1968-ban Pireuszban megrendezend� magyar zenei h�nap megszervez�s�r�l t�rgyaltunk. �gy a Theodorakisz-�gy sz�­momra nem egy volt a sajn�latosan oly sok hasonl� �gy k�z�l, hanem mint m�v�szt is teljesen felkavar� esem�nyk�nt hatott r�m. Oly­annyira, hogy a munk�ban lev� szimf�ni�mban kellett felindults�go­mat levezetnem. A befejez�s el�tt �ll� m�vet teh�t teljesen �t kellett alak�tanom.”

E szavaknak megfelel�en a m� ilym�don a l�rai elm�lked�s �s a szikr�z� indalatok saj�tos tal�lkoz�s�t foglalja mag�ban. El�bbi az els� k�t t�tel, ut�bbi a fin�l� hangj�t hat�rozza meg. A szimf�nia zene­szerz�i kidolgoz�sm�dja r�szben egyetlen — kisterc — hangk�z mot�vum­alkot� szerep�n, r�szben a hangrendszer tizenk�t hangj�nak egyenl� ig�nybev�tel�n alapul. A hangk�z-motivika az els� t�telre, a tizenk�t­hang�s�g a m�sodik �s harmadik t�telre jellemz�. A fin�l� Zorba t�nc�nak stiliz�lt id�zet�vel utal Theodorakisz emberi �s m�v�szi je­lent�s�g�re.

A szimf�nia hangversenytermi bemutat�j�t 1968-ban Lehel Gy�rgy vez�nyelte.