Budapesten �lt. A Zenem�v�szeti F�iskol�n Herzfeld Viktor �s Szendy �rp�d n�vend�ke volt. Tanulm�nyait k�lf�ld�n folytatta tov�bb: Lipcs�ben (1910), Genfben (1911) �s P�rizsban, ahol Vincent d’lndy tan�tv�nya volt. 1913-ban a budapesti Tudom�nyegyetemen k�zgazdas�gi doktor�tust szerzett, ugyanez �vben a Magyar Nemzeti M�zeum hangszert�r�nak �re lett. A t�zes �vekben bekapcsol�dott Bart�k �s Kod�ly n�pzenegy�jt�si munk�j�ba, egy ideig a N�prajzi M�zeum igazgat�ja is volt. 1919-t�l a Nemzeti Zenede tan�ra, 1945—49-ig igazgat�ja. 1951-ben Kossuth-d�jjal t�ntett�k ki, 1955-ben a Francia Akad�mia levelez� tagj�v� v�lasztotta.

1929-ben III. von�sn�gyes�vel elnyerte a Coolidge-d�jat, de eg�sz �letm�v�vel nemzetk�zi �rdekl�d�st, s�t, olykor a hazain�l �l�nkebb visszhangot keltett. A francia iskola st�lus�t Lajtha a magyar n�pzenei kutat�sok eredm�nyeivel egyeztette �ssze alkot�saiban, amelyek k�z�tt egyar�nt szerepelnek szimfonikus, kamarazenem�vek, filmzen�k �s n�pzenei feldolgoz�sok.

III. SZIMF�NIA, OP. 45

(I. Lento, quasi rubato; II. Allegro molto e agitato.)

A III. szimf�nia anyaga eredetileg filmzene volt: T. S. Eliot Gyilkoss�g a katedr�lisban c. dr�m�j�b�l k�sz�lt filmhez �rta Lajtha. A szimf�nia nyomtat�sban 1948-ban jelent meg a francia Leduc kiad�n�l. A t�rt�nelmi t�rgy� film Thomas Becket, canterbury �rsek v�rtan�s�g�t jelen�ti meg. Ennek a v�szterhes atmoszf�r�nak izgalm�t �rz�kelteti a szimf�nia gyors t�tele. Az Allegr�t szabad fant�zia el�zi meg, mintegy hangulatteremt� bevezet�sk�nt.

IV. SZIMF�NIA (TAVASZ), OP. 52.

(I. Allegro molto; II. Allegretto; III. Vivace)

Az 1951-b�l sz�rmaz� IV. szimf�nia h�rom t�tel�ben Lajtha a dallamoss�g �s ritmika magyaros elemeit a zenekari hangz�s franci�s effektusaival t�rs�tja. A darab „tavaszi” jelleg�t mindh�rom t�tel�nek mozgalmass�ga, t�ncos lejt�se, pasztellsz�n� t�nusa k�lcs�nzi. A z�r�t�telben az els� t�tel anyaga vari�lt alakban t�r vissza.

V. SZIMF�NIA, OP. 55

(I. Tr�s mod�r�; II. Vite et agit�.)

1952-ben �rta Lajtha az V. szimf�ni�t, amelyben ism�t k�tt�teles koncepci�t alkalmaz. Az els�, lass� t�tel magyaros elemeket dolgoz fel, a zeneszerz�re jellemz�, franci�s hangszerel�ssel, impresszionisztikus hangz�sokkal. A gyors m�sodik t�tel karakter�t tekintve scherzo, amely v�ltozatos ritmik�j�val, izgatott hangulat�val kelt maradand� benyom�st.

VII. SZIMF�NIA, OP. 63

(I. Mod�r�; II. Lent; III. Agit�)

A VII. szimf�ni�t a Magyar R�di� �s Telev�zi� Szimfonikus zenekara mutatta be P�rizsban Lehel Gy�rgy vez�nylet�vel, 1958-ban. Magyarorsz�gon el�sz�r Ferencsik J�nos vez�nyelte, 1959-ben. A h�romt�teles kompoz�ci� szenved�lyes hang�, dr�mai zene. Els� t�tel�nek zenei anyag�t az �t�hangszerek, illetve a szaxofon mutatja be. Jelent�s szerepet juttat a zeneszerz� az �t�hangszereknek a visszafogott dinamik�j�, sejtelmes lass� t�telben is. A z�r�t�tel magas fokra fejlesztett motivikus munk�j�val �s a k�d�ban jelent�s szerepet j�tsz� kor�lszer� dallammal tet�zi be Lajtha a szimf�ni�t.

I. SINFONIETTA, OP. 43

(I. Molto allegro; II. Pas trop lent; III. Vivo e grazioso.)

Kilenc szimf�ni�j�n k�v�l Lajtha k�t k�nnyedebb hang� von�szenekari szimfoniett�t is �rt: az els�t 1946-ban. Mint legt�bb kompoz�ci�j�ban, itt is harmonikusan vegy�ti a magyar n�pdal inton�ci�j�t a francia impresszionist�k hangszeres kult�r�j�val. A kecses, t�ncos jelleg� els� t�tel ut�n szabad fant�zia form�j� lass� t�tel k�vetkezik, amelyben h�rom magyar n�pi dallamot dolgoz fel (a harmadik a „K�d�r Kata”). A der�s hangulat� z�r�t�tel a f�ga barokk m�form�j�t eleven�ti fel, k�zj�t�kait azonban ez�ttal is magyar anyaggal t�lti ki a komponista.