Budapesten sz�letett. Zongoratan�rn�je a h�t�ves gyermeket elvitte Bart�khoz, aki ut�bb a Zeneakad�mi�n tan�tv�ny�ul fogadta. 1915-ben Dohn�nyi zongoratanszak�nak n�vend�ke lett, zeneszerz�st Kod�lyn�l �s Herzfeld Viktorn�l tanult. 1915-ben a Filharmonikusok bemutatt�k Boszork�nyt�nc c�m� scherz�j�t, a k�vetkez� �vben az Operah�z korrepetitora lett, �s r�szt vett a F�b�l faragott kir�lyfi betan�t�s�ban. 1917-ben Vecsey Ferenc zongorak�s�r�je lett. 1922-ben Dohn�nyi a Filharmonikusokkal bemutatta Hat darab c�m� kompoz�ci�j�t, amit. 1925-ben Kleiber is el�adott Berlinben. A h�szas �vek derek�n K�sa r�szt vett a Modern Magyar Muzsikusok t�rsas�g�nak megalap�t�s�ban (Kadosa P�llal, Kelen Hug�val, Szab� Ferenccel �s Szel�nyi Istv�nnal egy�tt). Ekkor m�r t�bb t�ncj�t�k, egy meseopera (A kir�ly pal�stja, 1926), k�t orat�rium (Kincses �d�m hal�la, 1923; Laodameia, 1924), k�t szimf�nia, k�t von�sn�gyes k�sz�lt el a zeneszerz� alkot�i m�hely�ben. A jelent�sebb zongoram�vek sor�t a komponista — ut�bb a fasiszt�k �ltal meggyilkolt — kisl�nya, Jutka sz�m�ra �rt darabjai nyitott�k meg, az els� dalok 1923-ban Ady verseire keletkeztek. 1927-ben K�sa Gy�rgy a Zenem�v�szeti F�iskola tan�ra lett, ahol harminc�t �ven �t tan�tott. 1937-ben az Operah�z bemutatta Keleti Artur sz�veg�re �rt Az k�t lovagok c�m� oper�j�t. A harmincas �vekben keletkeztek nagyszab�s� biblikus orat�riumai (J�n�s, H�sv�ti orat�rium, J�b, Saulus), majd mikor m�k�d�se h�zi hangversenyek sz�kebb appar�tus�ra reduk�l�dott, kamaraorat�riumai (J�zsef, �li�s, Krisztus). A felszabadul�s ut�n szinte minden m�fajban egyidej�leg kezdett ism�t kompon�lni. Sz�lesk�r� irodalmi t�j�kozotts�ga egyform�n otthonoss� teszi a francia, a k�nai, vagy a magyar r�g- �s k�zelm�lt st�lusk�r�ben. A fakultat�v hangszereken megsz�laltathat� Miniat�r�k m�ves instrument�lis apr�munk�ja k�zben azonban az atomh�bor� lehet�s�g�nek fenyeget� r�me foglalkoztatta k�pzelet�t, s ennek VIII. szimf�ni�j�ban adott hangot. 1963-ban a Magyar N�pk�zt�rsas�g �rdemes M�v�sze, 1972-ben Kiv�l� M�v�sze lett.

V. SZIMF�NIA

(I. Allegro; II. Andante tranquillo; III. Vivace leggiero; IV. Allegro grandioso.)

 

Szimf�ni�t �rni a m�faj kialakul�s�nak kezdete �ta rendk�v�li m�v�szi k�telezetts�get jelent, mert a mondanival� jelent�s�g�nek �s a nagyszab�s� forma szerkezet�nek �sszhangj�ra k�telezi a zeneszerz�t — tal�n ez�rt v�llalkozott a b�csi klasszikusok aranykora �ta viszonylag kev�s komponista szimf�nia�r�sra. K�sa Gy�rgy �letm�v�hez k�pest is csek�ly a szimf�ni�k sz�ma (ez ideig kilenc). A kiszenekarra sz�nt V. szimf�nia 1937-ben k�sz�lt. Ez id� t�jt K�sa Gy�rgy f�k�nt dr�mai zen�ket �rt, oper�kat �s orat�riumokat. A hangszeres fogantat�s� szimf�nia az � alkot�s�nak ebben a korszak�ban nem v�lt a legs�lyosabb gondolatok, legkomolyabb k�rd�sek hordoz�j�v�. Az V. szimf�nia term�szet-�lm�nyt �r�k�t meg, �h�tatos �s felszabadult tal�lkoz�st — a nagyv�rosi ember tal�lkoz�s�t — a term�szettel. Az els� t�tel lend�letes, �letteljes muzsika, a term�szetj�r�s �r�meit fejezi ki. Tet�pontj�n mintegy k�pszer�en jelen�ti meg a zeneszerz� a hegycs�csra val� feljut�s izgalmas �s diadalmas �lm�ny�t. A nyugodt menet�, m�l�z� hangulat� m�sodik t�telt k�rtsz�l� vezeti be. Erdei hangulat k�lt�i kifejez�se ez a t�tel, amelyben a term�szet naturalisztikus �br�zol�s�nak (mad�rf�tty!) is tan�i lehet�nk. A harmadik t�tel k�nnyed �s vid�m scherzo, amelyet a zeneszerz� a hagyom�nyokt�l elt�r�en p�ros �temben �rt. Diadalmas indul� sz�les kibontakoz�sa fejezi be a m�vet.

K�sa Gy�rgy V. szimf�ni�j�t Ferencsik J�nos mutatta be 1945-ben a Magyar R�di�ban.

VIII. SZIMF�NIA

(I. Andantino triste; II. Allegro marcato; III. Andante; IV. Andante animato.)

 

Mint minden lelkiismeretes m�v�sz, K�sa Gy�rgy is felel�snek �rzi mag�t az emberis�g sors��rt; m�lyen �t�rzi azt a veszedelmet, amely egy esetleges atomh�bor�ban a vil�got fenyegeti. VIII. szimf�ni�ja (1959) ezt a riadt �rz�st fejezi ki. A pusztul�s �rny�k�b�l s�v�rogva v�gyik az alkot� a napf�nyre. K�pzelet�ben tragikusan �li �t a vil�g megsemmis�l�s�t, de val�j�ban hisz �s b�zik az emberi eszm�nyek gy�zelm�ben. A szimf�nia n�gy t�tel�ben vil�gosan elhat�rol�dik egym�st�t e k�t hangulati szf�ra, gondolati — �s zenei — �sszef�gg�s�k azonban nyilv�nval�, �s ily m�don a m� logikus egys�get alkot. Az els� t�tel borong�s hangulat�ban a lehets�ges trag�dia fenyeget�se s�t�tlik. Ez a fenyeget�s az indul�szer� m�sodik t�tel sor�n val�ra v�lik: a zene dr�mai ereje, fesz�lts�ge �s szenved�lyess�ge itt �ri el tet�pontj�t. A har­madik t�tel sz�net n�lk�l k�vetkezik, r�vid, k�zj�t�kszer� felold�sa az im�nti retteg�snek. A fin�l� himnikus sz�zat�b�l az emberiess�gbe vetett m�ly bizalom csend�l ki.

A VIII. szimf�ni�t a Magyar R�di� mutatta be a hatvanas �vek elej�n. Hangversenyteremben 1962-ben hangzott fel els� �zben, Vaszy Viktor vez�nylet�vel.

FANT�ZIA H�ROM MAGYAR N�PDALRA

K�sa Gy�rgy — annak ellen�re, hogy a n�pdalkutat�s h�skor�ban kezdte zeneszerz�i m�k�d�s�t — igen ritk�n fordult inspir�ci��rt a n�p­dalhoz. Egyike kev�ssz�m� ilyen megnyilatkoz�sainak 1948-ban �rt Fan­t�zi�ja, amely egyetlen nagy forma keret�ben tagol�dik h�rom k�l�n­b�z� hang� szakaszra. Az els� �nnep�lyes indul�zene, a m�sodik tra­gikus panasz, a harmadik vid�m t�nc. A m� bemutat�j�t 1950-ben Erich Kleiber vez�nyelte Budapesten.

H�ROM ZENEKARI DAL (SIRAT�)

(I. Adagio tranquillo; II. Agitatissimo; III. Andante.)

 

1957-ben kompon�lta K�sa Gy�rgy H�rom zenekari dal�t K�rolyi Amy verseire. Az els� t�tel zenekari bevezet�s�ben hallott mott� az utols� dal befejez�s�n�l visszat�r. E r�vid mot�vum jellegzetes ritmusa az eg�sz t�telen v�gigvonul, kis hangk�z�kben mozg� dallamvonala a m�nek tragikus alaphangulatot ad. A m�sodik dal a kezdet melank�­li�j�t izgatott k�ts�gbees�ss� fokozza: „B�ty�k, n�n�k, ne siessetek, elmaradnak t�letek az apr� gyermekek...” A dal hatalmas fokoz�ssal �r el cs�cspontj�ra, itt az alt-sz�l� riadt sikolya azonban m�r bele­v�sz a siv�r d�b�rg�sbe... kietlen mag�ny�t nem enyh�ti t�bb� sem­mi. A harmadik dal vigasz a gy�szra, enyh�l�s a b�natra: erre vall gazdagabb dallamoss�ga, oldottabb hangszerel�se. S mintha a bevezet�s tragikus szav� mott�ja is megb�k�ltebben, az �let szeretet�ben felolvadva sz�lva a m� v�g�n.

A m�vet els� �zben a Magyar R�di� mutatta be, hangversenyterem­ben 1961-ben sz�lalt meg el�sz�r Koml�ssy Erzs�bet el�ad�s�ban.