Erkel J�zsef tan�t� �s egyh�zi karnagy gyermekek�nt sz�letett a 19. sz�zad m�sodik �vtized�nek kezdet�n, Gyul�n. Nagyv�radon �s Pozsonyban tanult. Zenei tan�t�mestere a kiv�l� k�pzetts�g� pozsonyi muzsikus, Klein Henrik volt.

Alig m�lt 17 �ves, amikor h�zi zenetan�rnak Kolozsv�rra szerz�dik, ahol k�s�bb kapcsolatba ker�lt Ruzitska Gy�rggyel, Erd�ly korabeli zenei �let�nek egyik meghat�roz� alakj�val. Zenei p�ly�ja mint zongoram�v�sz kezd�d�tt, mindamellett m�r ekkor is vez�nyelt alkalmank�nt �s a zeneszerz�ssel is megpr�b�lkozott. 1834-ben mutatkozott be Pesten el�sz�r, alig egy �vvel k�s�bb fel is k�lt�zik, �s Pesten telepedik le.

K�t �ven �t a Pesti V�rosi N�met Sz�nh�zn�l, valamint a Budai Magyar Sz�nj�tsz� T�rsas�gn�l vez�nyel karnagyk�nt. 1837-ben a Nemzeti Sz�nh�z el�dj�hez, a Pesti Magyar Sz�nh�zhoz szerz�dik, els� karmesteri min�s�gben. Karmesterk�nt itt mintegy h�rom �vtizeden �t zenei vezet� �s a szellemi �let ir�ny�t�ja volt. Akt�v kapcsolatba ker�lt a sz�nh�zzal is, ami a zeneszerz�i �rdekl�d�s�t is a sz�npad fel� ir�ny�totta. 1840-ben mutatt�k be az els� oper�j�t a B�tori M�ri�t. A sz�vegk�nyv szerz�je m�r ekkor is az az Egressy B�ni volt, aki eg�szen 1851-es hal�l�ig hasznos seg�t�t�rsa volt Erkelnek az operaszerz�i munk�j�ban.

1844-ben mutatt�k be a Hunyadi L�szl� c�m� t�rt�nelmi oper�t, k�s�bb megnyeri a K�lcsey Himnusz�nak megzen�s�t�s�re kihirdetett p�ly�zatot is. Erkel Ferenc szerzem�nye az�ta is a Magyar Nemzet �s a Magyar K�zt�rsas�g Himnusza. A szabads�gharc ut�n a f�v�ros hangverseny�let�nek fellend�t�s�n f�radozott, t�bbek k�z�tt az � ir�ny�t�s�val alakult meg 1853-ban a Filharm�niai T�rsas�g.

M�g az �tvenes �vekben k�sz�l el a csak 1861-ben bemutatott oper�ja, a B�nk B�n, amely az utols� Egressy-sz�vegre �rt oper�ja Erkelnek. A B�nk B�n minden k�ts�get kiz�r�an Erkel p�ly�j�nak cs�cs�t jelenti, ekkora sikert k�s�bb egyetlen oper�ja sem hozott sz�m�ra, aminek oka r�szben az volt, hogy nem tal�lt t�bb� megfelel� sz�veg�r� t�rsszerz�re.

1868-ban az Orsz�gos Magyar Dal�regyes�let vezet� karnagy�v� v�lasztotta, mik�zben akt�van szerepet v�llalt a Zenepedag�gia ter�n is, k�zrem�k�d�tt p�ld�ul a Zeneakad�mia 1875-�s megalak�t�s�ban is. Az 1884-ben megny�lt Operah�z tiszteletbeli f�zeneigazgat�v� v�lasztotta. 1888-ban 50 �ves m�k�d�se alkalm�b�l �nnepelte a f�v�ros, majd 1890-ben nyolcvanadik sz�let�snapj�n l�pett utolj�ra p�diumra, a Filharm�niai T�rsas�g hangverseny�n.

Erkel nev�hez f�z�dik a magyar nemzeti opera, mint m�faj megteremt�se. Nyugati oper�k mint�ira t�maszkodva, a 19. sz�zad magyar verbunkos zen�j�nek felhaszn�l�s�val �s �jra�rtelmez�s�vel siker�lt viszonylag egys�ges nemzeti operanyelvet kialak�tania. A zene mellett neves sakkoz� volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-k�r el�bb aleln�ke, majd egy �v m�lva eln�ke lett. Eml�k�re 1952-ben �llami d�jat alap�tottak, mellyel minden �vben a kiemelked� magyar zenem�veket �s zenetudom�nyi munk�kat jutalmazz�k.