A k�s�bbi zeneszerz�, zongoram�v�sz �s zenetud�s polg�ri csal�dban sz�letett. Apja f�ldm�vesiskolai igazgat�, anyja, Voit Paula zongoratan�r volt. Kisgyermekkora �ta tanult zongor�zni, 1892–1896 k�z�tt Pozsonyban Erkel L�szl�n�l, Erkel Ferenc fi�n�l folytatta tanulm�nyait (zeneelm�let, hangszeres muzsika). A Pozsonyban tett sikeres �retts�gi ut�n felvett�k a Budapesti Zeneakad�mi�ra (1899), ahol a zongora tanszakon Liszt Ferenc egykori n�vend�ke, Thom�n Istv�n [1862–1940] volt a tan�ra, zeneszerz�st Hans Koesslert�l – a huzamos magyarorsz�gi m�k�d�se folyt�n Koessler J�nosk�nt [1853–1926] is szerepl� mestert�l –, Brahms k�zeli bar�tj�t�l tanult. 1903-ban kit�n� eredm�nnyel diplom�zott, ett�l kezdve az orsz�g sz�mos v�ros�ban, s�t, B�csben �s Berlinben (k�s�bb Olaszorsz�g, Franciaorsz�g, Anglia, Hollandia, az Egyes�lt �llamok �s a Szovjetuni� sz�mos v�ros�ban) is szerepelt hangszeres sz�listak�nt. 1904-t�l kezdve tanulm�nyozta a magyar �s a k�rnyezet�nkben �l� �shonos n�pek zen�j�t, ennek kapcs�n ker�lt k�zeli bar�ts�gba Kod�ly Zolt�nnal 1905-ben. (A n�pzene ir�nti �rdekl�d�se nemcsak a magyar �s rokon n�pek zenei �r�ks�g�re korl�toz�dott, j�val m�lyebb �s sz�lesebb k�r� volt, m�g �szak-Afrika �s T�r�korsz�g t�voli vid�keire is eljutott az ottani dallamvil�g kutat�sa c�lj�b�l, 1932-ben pedig arab zenei kongresszuson vett r�szt �s tartott el�ad�st Kair�ban!) 1911-ben t�bb fiatal muzsikussal egy�tt l�trehozta – az egy�bk�nt r�vid �let� – �j Magyar Zeneegyes�letet (UMZE). 1919-ben Kod�llyal egy�tt szerepet v�llalt a Tan�csk�zt�rsas�g zenei direkt�rium�ban. 1917–1934 k�z�tt a Zeneakad�mia tan�ra, 1935-t�l a Magyar Tudom�nyos Akad�mia levelez�, 1945-t�l – t�voll�t�ben megv�lasztva – rendes tagja. S b�r rendre kapott felk�r�seket (pl. a sz�kesf�v�ros 50. �vfordul�j�ra kompon�land� m� meg�r�s�ra 1923-ban, �gy sz�letett meg a T�ncszvit) �s hivatalos elismerts�ge is t�retlen volt, jobboldali k�r�k egyre gyakrabban t�madt�k a sz�rmaz�suk �s elk�telezetts�g�k miatt nem k�v�natos szem�lyekkel val� bar�ts�ga (Bal�zs B�la, Lengyel Menyh�rt �s m�sok), valamint a soviniszta, irredenta ir�nyvonallal szemben�ll� szeml�lete, a szomsz�d n�pek zenekult�r�j�nak elismer�se �s sz�les k�r� megismertet�se miatt. El�bb tiltakoz�sul a Magyarorsz�gon is mindink�bb er�s�d� n�ci propaganda miatt – Kod�lyhoz hasonl�an – letiltatta m�vei r�di�ban �s nyilv�nos helyeken val� megsz�laltat�s�t, majd 1940-ben feles�g�vel, a zongoram�v�sz P�sztory Ditt�val [1903–1982] egy�tt a fasizmus fenyeget� vesz�lye el�l az Egyes�lt �llamokba emigr�lt. Oda m�r betegen �s megt�rten �rkezett, de alkot�i ereje t�retlen maradt (Concerto, 1943, heged� sz�l�szon�ta, 1944). Am�g lehetett, fenntartotta kapcsolatait az otthon maradt bar�tokkal. Oper�t csak egyet �rt, A k�kszak�ll� herceg v�ra c�m�t (1911), k�t t�ncj�t�k (A f�b�l faragott kir�lyfi, 1917, A csod�latos mandarin, 1919), hangszeres �s zenekari m�vek (Kossuth-szimf�nia, 1903, Allegro barbaro, 1911, h�rom zongoraverseny, 1926, 1931, 1945, Cantata profana, 1930, hat von�sn�gyes, 1914–1944, �s k�t kiemelked� hangversenydarab, a Zene H�ros-, �t�hangszerekre �s Celest�ra, 1936, �s a m�r eml�tett Concerto), k�rusm�vek �s n�pdalfeldolgoz�sok teszik teljess� zeneszerz�i oeuvre-j�t. Igen jelent�s zenetud�si munk�ss�ga is, amely a n�pdalkincs megismertet�s�t t�zte ki c�lj�ul (Magyar n�pdalok – Kod�llyal k�z�sen – 1906, A magyar n�pdal, 1924, N�pzen�nk �s a szomsz�d n�pek zen�je, 1934). Oper�ja: A k�kszak�ll� herceg v�ra (1911., egyfelvon�sos opera, bemutatva 1918., Budapest)