Balassa S�ndor 1935-ben Budapesten sz�letett. �rdekl�d�se m�r gyermekkor�ban fel�bredt a m�v�szetek ir�nt: verseket, reg�nyeket �rt, melyeket saj�t rajzaival illusztr�lt. Verdi A trubad�r c�m� oper�j�nak filmv�ltozata hat�s�ra d�nt�tte el, hogy zeneszerz� lesz. Szerv�nszky Endre n�vend�kek�nt elv�gezte a budapesti Zeneakad�mia zeneszerz�s tanszak�t, majd - m�v�szi f�ggetlens�g�nek meg�rz�se v�gett - tizenhat �ven �t dolgozott a Magyar R�di� zenei rendez�jek�nt. 1972-ben P�rizsban a vil�g r�di�t�rsas�gainak zeneszerz�-seregszeml�j�n az � kompoz�ci�ja bizonyult a legjobbnak. 1981-t�l 14 �ven �t hangszerel�st tan�tott a Zeneakad�mi�n. 1992-ben a Magyar M�v�szeti Akad�mia aleln�k�v� v�lasztott�k. Munk�ss�g�t Erkel-d�jjal, �rdemes m�v�sz c�mmel, Kossuth-d�jjal, Bart�k-P�sztory-d�jjal �s Kiv�l� m�v�sz c�mmel is elismert�k. A hazai �s nemzetk�zi elismerts�get Requiem Kass�k Lajos�rt c�m� orat�riuma hozta meg sz�m�ra. Karl �s Anna c�m� oper�ja hatalmas sikert aratott, egyben fordul�pontot is jelentett zeneszerz�i fejl�d�s�ben. "Addig egy zenei utaz�st tettem - hazafel�. Az�ta k�nnyebben �s gyorsabban is tudok kompon�lni, hiszen a saj�t anyanyelvemen sz�lalok meg" - nyilatkozta �letrajz�r�j�nak, Ter�nyi Ed�nek. Balassa nem tartja �thidalhatatlannak a mai zene �s a k�z�ns�g k�z�tti szakad�kot; fontos sz�m�ra m�vei k�z�rthet�s�ge: "Igyekszem egyszer�en, tiszt�n fogalmazni. T�rekszem arra, hogy j�l k�vethet� legyen a zen�m." A b�csi klasszicizmusban l�trej�tt �rzelmi-�rtelmi egyens�ly  ny�jt sz�m�ra igazod�si pontot, emellett - k�l�n�sen a Csaba kir�lyfi �ta - elk�telezetten nemzeti hangv�tel jellemzi m�veit. Ars Poetica "Csak k�ls�, f�ggetlen szeml�l�je vagyok a m�v�szeti ideol�gi�k ment�n t�m�r�l� szakmai maffi�knak, ir�nyzatos �rdeksz�vets�geknek, de benn�k r�szt nem veszek. Azt az �zleti �rdekb�l felkapott jelsz�t is elutas�tom, amely a korszer�s�get �s a moderns�get mindenek felettinek, kiz�r�lagos fontoss�g�nak tartja. Az �rucikkek, fegyverek, tal�lm�nyok elavulhatnak, de az igazi m�v�szeti term�k id�tlen, k�pes a mindenkori jelenhez sz�lni, an�lk�l, hogy elvesz�ten� tartalm�nak gazdags�g�t. A zenei anyagot ma is, mint a m�ltban, m�v�szi rendd�, emberi sz�ps�gg�, valamint erk�lcsileg magasrend� �let�rz�ss� kell form�lnunk. ez a tev�kenys�g nemcsak t�rekv�sem, de k�teless�gem is. Az �let megment�se a F�ld�n, csak k�z�ss�gg� nemesedett emberek tudatos tev�kenys�ge �ltal lehets�ges. A m�v�szet nem v�llalhatja a politikum �s a tudom�ny szolg�lat�t, mert e k�t szf�ra azt eredeti medr�b�l kiford�tja, sz�nd�kait�l elt�r�ti, katartikus erej�t�l megfosztja. E m�ltatlan szolg�latban a zene sem teljes�theti eredeti teremt� hivat�s�t, a sz�ps�g �pol�s�t, az emberi l�lek �s szellem felemel�s�t, megtiszt�t�s�t, a p�rbesz�det a k�znapi �s transzcendent�lis vil�gok k�z�tt. �rdekes m�don, a tud�sok is t�bbnyire Bach�rt, Mozart�rt rajonganak. Hogy milyen lesz a j�v�, a folytat�s, az rajtunk, ma �l� zeneszerz�k�n m�lik. Nem tarthat� az, hogy egy kis l�leksz�m� elit mindenhat� kinyilatkoztat�st tesz, �s megmondja, hogyan kell kompon�lni ma vagy holnap. Az utat mindny�junknak magunknak kell megtal�lnunk. A t�bbf�le �t, a lehets�ges igazs�gok �rnyalt v�ltozatai, a sokf�le nemzeti gy�k�r, sziv�rv�nysz�n� gazdag term�st �g�r. Az emberis�g hatalmas k�rus�ban minden eredeti hangra sz�ks�g van. A ma �l� m�v�szek k�z�sen sz�vik azt a csod�latos sz�ttest, amely korunkban a F�ld hangja. Kit�ntet�s sz�momra, hogy e teremt� munk�ban r�szt vehetek." (Balassa S�ndor nyilatkozata a St. James Press sz�m�ra - 1990-ben)