( Lipcse, 1813. m�j. 22.- Velence, 1883. feb. 13.)
N�met zeneszerz�. Atyja rend�rs�gi hivatalnok volt, f�l�vvel WAGNER sz�let�se ut�n meghalt. Anyja hamarosan ism�t f�rjhez ment egy Geyer nev� drezdai sz�n�szhez. Csal�dja �l�nk kapcsolatban �llt az irodalommal �s sz�nh�zzal, nyolc testv�re k�z�l n�gy ker�lt sz�npadra �s � is kor�n megismerkedett a sz�nh�zi vil�ggal. Az �n�ll� sz�nm��r�st m�r gyermekkor�ban kezdi, s Goeth�hez hasonl�an izgatja k�pzelet�t az otthoni b�bj�t�k. 1828-ban a csal�d Drezd�b�l visszak�lt�z�tt Lipcs�be, Wagnert gimnazista kor�ban itt �ri az a k�t d�nt� hat�s, mely fordul�pontot jelentett p�ly�j�ban: lem�solta Beethoven IX. szimf�ni�j�t �s hallja Schr�der-Devrient-t a "Fidelio" c�mszerep�ben. Shakespeare hat�sa alatt lovagi r�mdr�m�t fogalmazott (1827-29), s hogy zen�t �rhasson hozz�, a zeneszerz�stan tanulm�nyoz�sba fogott, de kev�s sikerrel. Az 1830-as a j�liusi forradalom Wagnert is belesodorja a di�kmozgalmakba �s abba az emancip�lt gondolatir�nyba, melynek Heine volt legf�bb vez�re. Wagner 1831 �sz�n kezd �jra rendszeresen zeneszerz�st tanulni Theodor Weinlign�l (a Tam�s-templom k�ntora), minden egy�b tanulm�ny�t abbahagyva. 1833-t�l k�rusvezet� W�rzburgban, itt fejezi be a Die Feen (T�nd�rek) c. oper�t. 1834-ben a magdeburgi sz�nh�z karmestere, itt kompon�lja Liebesverbot-ot (Szerelemtilt�s, sz�vege Shakespeare: "Szeget szeggel" c. v�gj�t�ka nyom�n). 1836-ban feles�g�l vette Minna Planer. Az ifj� feles�g a k�nigsbergi sz�nh�zhoz szerz�dik, Wagner pedig vele tart. 1837-ben a rigai sz�nh�zhoz ker�l karmesternek �s meg�rja Rienzi k�t felvon�s�t. Rig�b�l ad�ss�gai miatt sz�kni k�nyszer�l, apr� keresked�-haj�n, viszontags�gos �ton Londonba utazik. A tengeri viharok �s norv�g fjordok �l�nken esz�be juttatj�k Heine egy novell�j�t a bolyg� hollandi mond�j�r�l; �gy sz�letik meg k�vetkez� oper�j�nak alap�tlete. 1839 nyar�n Boulogneba �rkezett, ott f�lkereste Meyerbeert, hogy p�rizsi �rv�nyes�l�se �rdek�ben megnyerje a zenei divatdikt�tor j�indulat�t. Val�sz�n�leg nem igaz, hogy Meyerbeer akad�lyozta Wagner p�rizsi �rv�nyes�l�s�t, ahogy ezt Wagner k�s�bb �ll�totta. Az viszont igaz, hogy P�rizsban alantas zenei munk�val tudta csak mag�t fenntartani. Itteni tart�zkod�sa alatt (1839-42) indul meg Wagner �r�i p�lyafut�sa is; itt fejezi be Rienzi-t �s dolgozza ki A bolyg� hollandi-t, valamint egy Faust-szimf�nia 1. t�tel�t. P�rizs mindenk�ppen fordul�pont Wagner �let�ben: itt jut el egy�ni st�lus�hoz, itt ismeri ki v�gk�pp �nmaga erej�t, itt mer�l bele el�sz�r a k�z�pkori mondavil�gba �s itt ismerkedik meg Habeneck dirig�l�-m�v�szet�vel, a p�rizsi oper�k m�sordarabjaival, Berliozzal �s Liszttel. 1842-ban siker�lt a drezdai oper�val elfogadtatnia Rienzi-t �s ennek el�ad�sa (okt. 20) hozza meg Wagner sz�m�ra az els� sikert. A drezdai opera egyik karmesteri �ll�s�t zil�lt anyagi viszonyai miatt v�llalja, b�r teljes szabads�got szeretne nagy operatervei megval�s�t�s�hoz. A Bolyg� hollandi bemutat�sa (1843) nem j�rt kell� eredm�nnyel s Wagner mindink�bb �gy l�tja, hogy nem a m�, hanem a k�ls�s�gek azok, melyek a k�z�ns�get megragadj�k. Ekkor kezd forrni benne a t�rsadalom meg�j�t�s�nak forradalmi gondolatk�re. (El�gt�telnek �rzi, hogy az id�s Spohr Kasselban sikerre viszi a Hollandi-t.). 1845-ben befejezi �s el�adja a Tannh�user-t; e m�nek sikertelens�ge alak�tja ki Wagnerben azokat a gondolatokat, melyeknek k�vetkezetes tov�bbfejleszt�se r�v�n az opera teljes megreform�l�s�hoz vezette el. Az 1846. �s 47. �v eredm�nyei: Lohengrin, d�nt� jelent�s�g� dr�maelm�leti eszm�k, Gluck: "Iphigenia Aulisban" �tdolgoz�sa �s Beethoven IX. szimf�ni�j�nak (drezdai) korszakalkot� vez�nyl�se. Ut�bbi m�vet (Habenecken k�v�l) WAGNER el�ad�-zsenij�nek siker�lt legel�sz�r meg�rtetnie a k�z�ns�ggel. Az 1848-49-es forradalmi �vek kapcsolatban �llt Bakunyinnal �s August R�ckellel, cikket �rt, szocialista besz�det mond a drezdai "Vaterlandsverein"-ban, �s r�szt vesz (fegyvertelen�l) a 49-iki felkel�sben. Ennek buk�sa ut�n - Weimaron �t, Liszt seg�ts�g�vel - mint k�r�z�tt politikai b�n�s (P�rizs �rint�s�vel) a szabad Sv�jcba menek�lt �s Z�richben telepszik le. Feuerbach hat�sa alatt itt �rja els� jelent�s elm�leti �r�sait (Die Kunst und die Revolution, Das Kunstwerk der Zukunft, Oper und Drama), valamint "A Nibelung gy�r�je" tril�gia sz�veg�t. Sv�jci bar�tai k�z�l legink�bb Herwegh forradalmi ir�ny� k�lt�h�z �s term�szetb�v�rhoz ragaszkodott, a n�metorsz�giak k�z�l pedig Liszthez, ki anyagiakban is �nzetlen�l t�mogatta Wagnert, valamint 1850-ben Weimarban sikerre vitte a m�g el�adatlan Lohengrin-t �s N�metorsz�gban eredm�nyesen terjesztette Tannh�user-t. M�r a Nibelung-sz�veg meg�r�sakor is tiszt�ban volt vele Wagner, hogy az ilyen nagyszab�s� m� csak "�nnepi j�t�k" keret�ben �s a maga c�ljaira k�sz�lt �n�ll� "eredeti sz�nh�zban" adtat� el� megfelel�en. (A Bayreuthban k�s�bb megval�sult terv eredetileg Z�richre sz�lt.). Wagner nagysiker� zenekari hangversenyeket �s operael�ad�sokat is vez�nyel Z�richben, ezek r�v�n jut az el�kel� �s gazdag Wesendonk-csal�dhoz. A fiatal Mathilde Wesendonk �s Wagner k�zt lassank�nt szerelem fejl�dik. Hat�rtalan melank�lia �s az �jj�sz�let�s �rzete k�zt ide-oda h�nyatva fog hozz� a tril�gia megzen�s�t�s�hez (1853 �sz�n). Gondolkod�s�ra ekkor a legm�lyebb hat�st Schopenhuer filoz�fi�ja gyakorolja. 1855-ben a londoni filharmonikus zenekart vez�nyli �s szorgalmasan dolgozik "A walk�r" partit�r�j�n. Nem b�rv�n kiv�rni a tril�gia befejez�s�t, 1857-ben, a Wesendonk-szerelem k�zvetlen hat�sa alatt belefog Triszt�n �s Izolda kompon�l�s�ba (a Siegfried a 2. felvon�s k�zep�n akadt meg). 1858-ben szerz�i �gyben ism�t P�rizsban tal�ljuk, majd Velenc�ben, hova elm�rgesedett csal�di helyzete miatt vonult el �j m�v�n dolgozni. 1859. m�rcius�ban Luzernbe k�lt�zik, itt fejezi be a Tristan-t, majd �jra P�rizs k�vetkezett, ahol Otto Wesendonk anyagi t�mogat�s�nak k�sz�nhet�en viszonylagos j�m�dban �lhet. 1860-ban itt nagysiker� zenekari hangversenyeket rendez (itt adja el� legel�sz�r a Tristan-nyit�nyt), 1861-ban a Nagyoper�ban betan�tja a Tannh�user-t, miut�n az 1. felvon�shoz �j bacchan�lt �rt. A 164 pr�b�val el�k�sz�tett kiv�l� el�ad�s a befoly�sos Jockey-Club intrik�i miatt bukik meg, mivel ennek t�bbnyire k�s�n �rkez� tagjai nem t�rt�k, hogy a "balett" az 1. felvon�sban legyen! 1861-ben B�csbe k�lt�zik Wagner, hol el�sz�r hallja a Lohengrin-t s ahol a Tristan el�ad�s�nak terve az egyik f�szerepl� betegs�g�n haj�t�r�st szenved. Augusztusban r�szt vesz egy Liszt rendezte zene�nnepen, novemberben Velenc�ben Wesendonk�kkal tal�lkozik �s elhat�rozza A n�rnbergi mesterdalnokok kidolgoz�s�t. Wagner tudja, hogy terveit csak fejedelmi p�rtfog� j�volt�b�l val�s�thatja meg, s miut�n 1862 tavasz�n teljes amneszti�t kapott, mind energikusabban kutat ilyen mec�n�s ut�n. K�zben mind sil�nyabb �llapotba jutnak p�nz�gyei, a b�csi Tristan-pr�b�k ism�t megakadnak, mire WAGNER elhat�rozza, hogy sz�lesk�r� hangverseny-propagand�val fogja �jabb m�vei siker�t el�k�sz�teni. K�zben mindjobban tov�bbromlanak p�nz�gyei. 1863. november�ben (Wagner berlini tart�zkod�sa alkalm�val) vallj�k meg egym�snak Cosima Liszt (ekkor m�g Hans von B�low feles�ge) �s Wagner, hogy boldogtalanok �s szeretik egym�st. 1864-ben az uzsor�sok el�l Sv�jcba, Mariafeldbe sz�kik Wille Eliz�hoz, �prilisban Stuttgartban rejt�zk�dik, s bujdos�sa k�zben �ri �t Lajos bajor kir�ly "billetje", melyben a fiatal, rajong� fejedelem mag�hoz sz�l�tja �t. Ezzel Wagner egy csap�sra "nagyhatalomm�" v�lt M�nchenben. Kezdeti sikereiben �ppen B�low seg�tette. Az els� el�ad�s a Tristan bemutat�ja volt B�low dirig�l�s�val �s a Schnorr-h�zasp�rral a c�mszerepekben. A nyarat Siegfried zen�j�nek tov�bbkompon�l�s�vaI �s a Parsifal-sz�veg �r�s�val t�lti Wagner. Azonban a konzervat�v k�r�k Wagner elleni c�ltudatos hajsz�ja elm�rges�ti a helyzetet, �s Wagner visszavonulni k�nyszer�l. El�sz�r Genfben sz�ll meg, majd Marseilles-ba r�ndul. Itt �ri feles�ge (Minna) hal�l�nak h�re. 1866 febru�rj�ban Triebschenbe k�lt�zik, ide k�veti �t, dacolva polg�ri bal�t�lettel, f�rje �s apja ellenkez�s�vel, szerelmese: Cosima, akit csak 1870-ban vehetett feles�g�l. M�veinek m�ncheni el�ad�sain �s ezek el�k�sz�t�s�ben 1867-t�l vett ism�t r�szt, amikor ott szabadelv�bb ir�ny jutott korm�nyra. A Mesterdalnokok 1868 j�n. 21-i bemutat�ja hatalmas sikerrel j�rt �s Wagner a kir�lyi p�holyb�l k�sz�nte meg az ov�ci�kat. 1869-ben sz�letik meg fia, Siegfried s az � megsz�let�se napj�n fejezi be Wagner a Siegfried megzen�s�t�s�t. B�r m�v�szi k�rd�sekben k�l�nf�le konfliktusai is t�madtak a kir�llyal, aminek folyt�n karmesterei, B�low �s Richter, elvesztett�k m�ncheni �ll�sukat, a fejedelem tov�bb is kitart mellette. Idillikus csal�di k�rben (id�nk�nt a fiatal Nietzsche l�togat�sa hoz kellemes mozgalmass�got), dolgozik Wagner a tetral�gia befejez�s�n. 1870. dec. 25-�n feles�ge sz�let�snapj�n j�tszatja el vill�j�ban a Siefried-Idyll-t. Sz�nh�za hely��l most m�r a nagy forgalomb�l kies� Bayreuth v�rosk�t szemelte ki Wagner, �s a terv megval�s�t�s�hoz sz�ks�ges p�nz�sszeget az 1871 �ta mindenfel� megalakul� Wagner-egyes�letek propagand�ja �s patr�nus-egyletek �tj�n igyekezett el�ker�teni. Wagner 1872. �pr. 24-�n k�t�zik Bayreuthba. J�liusban fejezi be a Ringet. A sz�ks�ges p�nz�sszeg el�teremt�se a Wagner-egyletek megfesz�tett munk�ja ellen�re is csak a bajor kabinetp�nzt�r seg�ts�g�vel siker�l. 1876-ban megkezd�dnek a pr�b�k, melyeken Wagner sz�n�szi, rendez�i �s karmesteri tehets�g�t is latba veti. Ez �v j�lius�ban jelenik meg Nietzsche "Richard Wagner Bayreuthban" c. tanulm�nya. Augusztusban indulnak meg az el�ad�sok. A n�met birodalmat maga a cs�sz�r k�pviselte, a karmester Richter J�nos volt. Bayreuth lehangol�an nagy deficittel z�rult, melyen ism�t csak a kir�ly p�nzt�ra tudott seg�teni. �lete utols� �veit Wagner f�k�nt Olaszorsz�gban t�lti, a Parsifalon dolgozva. E m�vet kiz�r�lag a maga sz�nh�z�nak sz�nta, hogy az a Wagneri el�ad�m�v�szet �rintetlen pr�b�ja maradhasson (a szerz�jogi t�rv�ny alapj�n 1913 �ta adhatj�k Bayreuthon k�v�l is). A Parsifal-t bemutat� cikluson Levi dirig�lt s a v�ratlanul nagy siker rendbe hozta a sz�nh�z p�nz�gyeit. Wagner hal�la ut�n Cosima (elhunyt 1930), majd mellette fia, Siegfried �rk�dtek az eredeti hagyom�nyok �rintetlens�g�n. Oper�i: A t�nd�rek, Szerelemtilt�s, Rienzi, A bolyg� hollandi, Tannh�user, Rajna kincse, Siegfried, Walk�r�k, Istenek alkonya, Triszt�n �s Izolda, A n�rnbergi mesterdalnokok, Parsifal.