(Oranienbaum (P�terv�r), 1882. j�n. 17. - New York, 1971. �pr. 6.)
Orosz zeneszerz�. Apja, Fjodor Sztravinszkij, a c�ri opera basszist�ja volt, fi�t jogi p�ly�ra sz�nta �s Sztravinszkij csak h�sz�ves kor�ban - f�k�nt egy Rimszkij-Korszakovval val� heidelbergi tal�lkoz�s hat�sa alatt - sz�nta r� mag�t, hogy egyetemi tanulm�nyait megszak�tva, teljesen a zen�nek �ljen. Rimszkij-Korszakov mag�ntan�tv�nya lett. A neves balett-impressz�ri�, Szergej Gyagilev felfigyelt egyik ifj�kori darabj�ra (T�zij�t�k [Feux d'artifice] 1908.) �s t�rsulat�hoz h�vta. A k�vetkez� id�szakban els�sorban sz�npadi zen�ket kompon�lt (T�zmad�r, Petruska, a Tavaszi �ldozat "Le sacre du printemps). Ez ut�bbi nevezetes botr�ny k�zepette ker�lt a p�rizsi k�z�ns�g el�. Az orosz balettel egy�ttm�k�d� zeneszerz�t igen hamar megismert�k Eur�p�ban. Ideje nagy r�sz�t m�r Sv�jcban t�lt�tte. Itt ismerkedett meg Ferdinand Ramuz-vel, aki a Renard, a Les noces �s a Katona t�rt�net�nek sz�vegk�nyv�t k�sz�tette el, �s Ernest Ansermetvel, aki ebben az id�szakban karmesterk�nt Sztravinszkij legfontosabb t�mogat�ja volt. 1917-ben, R�m�ban ismerkedett meg Picass�val. 1920-t�l a II. vil�gh�bor� kit�r�s�ig Franciaorsz�gban �lt. A m�g Sv�jcban kompon�lt Pulcinella c�m� balett (1920) �s a Mavra c�m� v�gopera (1922) Sztravinszkij neoklasszikus fordulat�nak els� darabjai. 1925-ben utazott el�sz�r az Egyes�lt �llamokba. A h�bor� kit�r�sekor az USA-ba k�lt�zik, Hollywoodban telepedett le. 1945-ben amerikai �llampolg�rs�got kapott. 1951-ben t�rt vissza Eur�p�ba, hogy elvez�nyelje Velenc�ben a "The Rake's Progress" c�m� oper�j�t. A Szovjetuni�ban sok�ig nem j�tssz�k m�veit, a 60-as �vek elej�n rehabilit�lj�k. 1914 ut�n 1962-ben l�togat el sz�l�haz�j�ba. �let�tj�t h�rom szakaszra szokt�k osztani. Els� korszaka, az �n. orosz peri�dus, mely az I. vil�gh�bor� v�g�ig tart, utols� kompoz�ci�ja a Katona t�rt�nete. M�sodik korszaka a Pulcinell�val (Pergolesi adapt�ci�ja) �s Mavr�val kezd�dik, �s kb. 1950-ig tart. Az 1952-es Cantat�val kezd�dik harmadik korszaka, melyben a sch�nbergi, weberni tizenk�thang�s�ggal kezdett foglalkozni. Sztravinszkij m�v�szet�nek legfontosabb ismertet�jegye a ritmus: a motorika, a ritmikai aszimmetria, poliritmika �s ostinato felfoghat� a barb�r�ser� jelk�pek�nt, ugyanakkor rokon von�sokat mutat a jazzel (amit azonban Sztravinszkij csak a Sacre kompon�l�sa ut�n ismert meg), az �n. primit�v n�pek zen�j�vel �s az indiai zene ritmikai rendszer�vel, mik�nt az O. Messiaen meg�llap�totta. A melodik�ban, a tudatosan alkalmazott par�dia �s trivialit�s mellett r�vid, gyakran csak n�gyhangnyi (diatonikus) mot�vumok uralkodnak. Harmoniz�l�sa az orosz folkl�rra, ill. annak az egyh�zi hangnemekkel val� rokons�g�ra vezethet� vissza, ehhez j�rul fesz�lts�gteremt� mozzanatk�nt a polimodalit�s. Fontosabb m�vek. Sz�npadi m�vek: A t�zmad�r, Petruska, Tavaszi �ldozat, A csalog�ny, R�ka, A katona t�rt�net, Pulcinella, Mavra, Menyegz�, Oedipus rex, Apollon Musagete, A t�nd�r cs�kja, Pers�phone, K�rtyaj�t�k, The Rake's Progress, Agon, Az �z�nv�z. Szimfonikus m�vek: Esz-d�r szimf�nia, Scherzo fantastique, Concerto en r�, Dumbarton Oaks, Szimf�nia C-ben, Szimf�nia h�rom t�telben, Ebony concerto, Concerto D-ben, valamint kamaram�vek, orgonam�vek, k�rusm�vek, sz�l��nekek.