P�terv�rott sz�letett. Kilenc�ves kor�ban anyj�t�l tanult zongor�zni, majd a Glasser-f�le zeneiskola n�vend�ke lett. 1919 �s 1925 k�z�tt a leningr�di konzervat�riumban tanult. Diplomamunk�ja, I. szimf�ni�ja, vil�gsikert aratott.

Erre a m�v�re — mint �ltal�ban a h�szas �vekben �rt kompoz�ci�ira — Hindemith, Mahler �s Berg hat�sa nyomta r� b�lyeg�t, azok� a zeneszerz�k�, akiket ekkort�jt j�l ismertek a leningr�di muzsikusok. �rett korszak�t az V. szimf�ni�t�l (1937) sz�m�tjuk, itt m�r megtal�lta a maga egy�ni hangj�t �s st�lus�t. M�v�szi gonddal megmunk�lt kamarazenem�veket is �rt ebben a korszak�ban. Az 1948-ban �t is �rt b�r�latra Sosztakovics olyan k�z�ss�gi hang� m�vekkel reag�lt, mint a Dal az erd�kr�l c�m� orat�rium vagy a Berlin eleste c�m� filmzene. Sz�ntelen�l alkot�, f�radhatatlan �s term�keny zeneszerz�, akit hazai (�tsz�r�s Szt�lin, illetve Lenin-d�j, k�tszeres Lenin-rend) �s nemzetk�zi elismer�sek (Sibelius-d�j, az Osztr�k K�zt�rsas�g Becs�letrendje, oxfordi d�szdoktors�g) k�s�rnek p�ly�j�n.