B�cs k�lv�ros�ban, Lichtenthalban sz�letett, apja tan�t� volt. A muzik�lis csal�d tagjai tev�kenyen hozz�j�rultak a rendk�v�l tehets�ges gyermek zenei kik�pz�s�hez: apja heged�re, b�tyja zongor�ra tan�totta, �s h�zi von�sn�gyes�kben hamarosan � j�tszotta a br�csasz�lamot. Hat�ves kor�ban kezdett kompon�lni, tizenegy �vesen a b�csi „S�ngerknaben” udvari �nekkar tagja lett. H�rom esztend�n �t Salieri volt a mestere. 1814-ben fejezte be els� oper�j�t (Des Teufels Lustschloss), ugyanebben az �vben apja mell� ker�lt tan�t�nak, hogy ily m�don elker�lje a katonai szolg�latot. N�gy �v m�lva b�cs�t mondott ennek a f�raszt� �s sz�m�ra terhes hivatalnak, s megpr�b�lt „szabad” m�v�szk�nt meg�lni — �j �letm�dja azonban sok megpr�b�ltat�st, n�lk�l�z�st hozott sz�m�ra. Id�nk�nt �raad�sb�l teng�d�tt, k�t �zben Magyarorsz�gon is m�k�d�tt, 1818 �s 1824 nyar�n Esterh�zy gr�f zselizi kast�ly�ban a csal�d le�nyait tan�totta zongor�zni. T�bb �zben tett ausztriai hangverversenyk�rutakat Vogl opera�nekessel, aki dalait sikerre vitte. Bar�ti k�re, a bens�s�ges h�zi muzsik�l�sok �s ked�lyes „schuberti�d�k” ihlet�, lelkes k�z�ns�ge p�tolta sz�m�ra az igazi nagyk�z�ns�get, amelyhez �let�ben tulajdonk�ppen soha nem jutottak el alkot�sai; nem volt j� �zletember, �s a haszonles� kiad�k csak ritk�n v�llalkoztak m�vei megjelentet�s�re. Ez lett a sorsa sz�npadi m�veinek, de sikertelenek maradtak egy�b pr�b�lkoz�sai is, amelyek k�l�nf�le karmesteri �ll�sok elnyer�s�re ir�nyultak. Egyetlen �n�ll� szerz�i estj�t m�r s�lyos betegen rendezte meg 1828 tavasz�n, ugyanez �v november�ben meghalt, an�lk�l, hogy kort�rsai felismert�k volna m�v�szet�nek igazi jelent�s�g�t.

Az ut�kor is hossz� ideig hamis k�pet �rz�tt err�l a m�v�szetr�l: a k�ztudatban egyre az a Schubert �lt, akit mintegy hatsz�z dal�nak eleny�sz� t�red�k�b�l, azoknak is ink�bb sek�lyes �tiratai r�v�n ismert a zenehallgat�k sz�les k�re, �s f�k�nt az, akinek n�pszer� mel�di�ib�l a H�rom a kisl�ny c�m�, hamis Schubert-portr�t rajzol� operettet ut�bb �ssze�ll�tott�k. Ennek a biedermeier �rzelmess�g�, idillikusan �br�ndos Schubertnek a k�p�t k�zkelet� r�zkarcok hat�sosan �br�zolt�k a „Schuberti�d�k” ked�lyes k�r�ben, �s ez a k�p t�lont�l sok�ig — �gysz�lv�n eg�szen napjainkig — elhom�lyos�totta annak a Schubertnek a von�sait, aki az Erlk�niget tizennyolc �ves f�vel megzen�s�tette, �s aki m�v�szi testamentumak�nt a Winterreise monument�lis dalsorozat�t hagyta re�nk; az �desk�s operett t�ls�gosan ismert lett ahhoz k�pest, hogy milyen kevesen ismert�k a „nagy” C-d�r szimf�ni�t �s a posztumusz B-d�r zongoraszon�t�t!

Schubertet a paradoxonnak t�n� „klasszikus romantikus” jelz�vel illeti az elemz� zenet�rt�net, mivel m�v�szete Mozart �s Beethoven alkot�s�nak tudatos folytat�sa, �s mondanival�ja a klasszikus form�k kereteibe illeszkedik. Ami romantikuss� teszi, az a hangz�s ig�ny�n, a hangz�s sz�ps�g�nek val�s�ggal fizikai v�gy�n t�l a v�ndorl�s �lland� attit�dje — ennek term�szetes velej�r�ival, a t�j szeretet�vel �s a t�voli otthon nosztalgi�j�val, a k�z�ss�gb�l kirekesztett v�ndor mag�ny�nak gy�tr� f�jdalm�val. Mindez a Szent Sz�vets�g B�cs�nek k�r�lm�nyei k�z�tt �rthet� �let�rz�se az olyan m�v�sznek, akiben tettre k�sz elsz�nts�g �s er� h�j�n csak a szabads�g nosztalgi�ja van meg. Ezek a tulajdons�gok jel�lik ki Schubert m�v�szet�nek hat�rait, de e hat�rokon bel�l zen�j�nek intenzit�sa, �rzelmi tel�tetts�ge, kifejez� ereje, atmoszf�ra teremt� var�zsa p�ratlan. �ltal�ban a parttalan �lmodoz�s birodalm�ban otthonosabb, mint a kem�ny markol�s�, konciz szerkeszt�s ter�let�n, de �lmai egy vil�g teljess�g�t t�rj�k a hallgat� el� �s olykor a v�gtelent is megsejtetik.