(Hamburg, 1809. feb. 3. - Lipcse, 1847. nov. 4.)
N�met zeneszerz� �s karmester, Moses Mendelssohn, a nagy zsid� filoz�fus unok�ja. A Bartholdy nevet Mendelssohn anyai nagyb�tyj�t�l vette �t a csal�d, kinek �szt�nz�s�re Mendelssohn atyja kereszt�ny hitre t�rt. Apja, Abraham Mendelssohn, j�m�d� bank�r volt, ki nagym�velts�g� n�t vett feles�g�l. Mendelssohn�kat a kult�r��rt val� m�ly lelkesed�s, jellemszil�rds�g �s szinte t�lzott egym�shoz val� ragaszkod�s jellemezte. Felix k�l�n�sen Fanni n�v�r�hez vonz�dott, ki maga is j� zongorista �s �gyes komponista volt (k�s�bb Hensel fest� neje). Mendelssohn nemcsak a zen�ben vitte igen fiatalon sokra, hanem �gyes akvarellista fest�v� �s nagytud�s� klasszikus-filol�guss� is fejl�d�tt. Els� tan�t�i a berlini pedag�gusok sz�ne-java: L. Berger (zongora), Henning (heged�), Zelter (zeneszerz�s), K. W. L. Heyse (nyelvek), R�sel (fest�s). Kompon�lni nagyon kor�n kezdett, komoly form�l� ereje m�r 11 �ves kor�ban jelentkezik. Fejl�d�s�t el�seg�tette a Mendelssohn-h�zban rendszeres�tett zen�l�s: Mendelssohn minden m�v�t alaposan kipr�b�lhatta, s �gy akad�lytalanul elsaj�t�thatta a mesters�g technikai fog�sait. M�r 1816-t�l kezdve kiel�g�theti utaz� szenved�ly�t is. Jellemz� Mendelssohn kora�retts�g�re, hogy 17 �ves kor�ban m�r olyan m�veket kompon�l, mint az oktett s a Szentiv�n�ji �lom-nyit�ny (1826). Zelter r�v�n, eljut Goeth�hez, �s kor�n megismeri Bach m�v�szet�t. A Mendelssohn-h�z szellemi fog�konys�ga �s az id�s Zelter akarata egy�ttesen eredm�nyezt�k 1829-ben a M�t�-passi� fel�j�t�s�t Berlinben Mendelssohn vezet�s�vel. Ez az esem�ny korszakalkot� a r�gi zenekult�ra ir�nti �rdekl�d�s felkelt�s�ben �s Mendelssohn p�lyafut�s�ban is szimbolikus erej�: Mendelssohn lett a magasabb zenei m�vel�d�s legf�bb eur�pai tekint�ly�v� a 30-as �s 40-es �vekben. 182-ben londoni tart�zkod�s�t bar�tja, Moscheles �sszek�ttet�sei �s a maga h�d�t� tehets�ge diadalok sorozat�v� teszi: innen kapja sz�rny�ra a h�r �s viszi nev�t, m�veit minden�v�. A 30-as �vekben Olaszorsz�got, P�rizst �s ism�t Londont l�togatta meg. Atyja k�v�ns�g�ra �lland� t�rsadalmi k�t�tts�get is keres, �gy v�llalja 1833-34-ben a d�sseldorfi v�rosi zeneigazgat�i �ll�st, majd Lipcs�ben 1835-t�l hal�l�ig a Gewandhaus-hangversenyek vezet�s�t, melyek sz�nvonal�t eur�pai jelent�s�g�v� emeli. Mendelssohn volt legf�bb ir�ny�t� a lipcsei konzervat�rium alap�t�s�ban is, az � igazgat�sa alatt m�k�dtek ott Schumann, David, Hauptmann �s Moscheles. Frigyes Vilmos porosz kir�ly felsz�l�t�s�ra 1841-ben egy �ven, majd 1842-ben �s 1845-ben n�h�ny h�napot Berlinben t�lt�tt. Berlinben �l� csal�dja kedv��rt sz�vesen maradt volna ott Mendelssohn, de jelenl�te sz�mos egy�ni �rdeket s�rtett m�v�szk�r�kben s Mendelssohn ker�lte a szem�lyes term�szet� harcot �s intrik�t. �gy v�gleg megmaradt lipcsei �ll�s�ban, emellett sz�mos vend�gdirig�l�sra is v�llalkozott (Angli�ban is). M�lys�ges csal�di k�t�tts�ge okozta korai hal�l�t is: 1847-ben annyira sz�v�re veszi Fanny hal�l�t, hogy a b�nat kev�ssel ut�bb �t mag�t is meg�lte. Mendelssohn nagy melodista �s a romantikus form�l�s szuver�n mestere. M�vein bizonyos j�zan vil�goss�g vonul v�gig, mely nem a Mozart vagy Goethe g�r�g�kre eml�keztet� biztos kez� ar�nyvet�se; Mendelssohn vil�goss�ga nem a ked�ly�, hanem a rendez� agyvel��, kiegyenl�tett ar�nyai nem klasszikus vil�gn�zetb�l, hanem az intellektus �s a kifinomult �zl�s j�volt�b�l keletkeznek. Mendelssohn szerkeszt�sm�dja mindig komoly �s er�teljes, de m�v�szet�nek l�nyeg�b�l folyik, hogy nagy form�iban a klasszikus invenci�t n�la is j�t�kos kombin�ci�, a szellemet szellemess�g, az �l� szerkezetet �gyesen szerkeszt� elj�r�s v�ltja fel. Ha meggondoljuk, hogy Mendelssohn idej�n Schubertet alig ismert�k, Chopin meglep� �jdons�g volt, akkor Ries, Reicha, Onslow, Fesca, Burgm�ller, Kalliwoda, Kittl mellett Mendelssohn nagys�ga szinte �gi magass�gba emelkedik. Jelent�s�ge m�g nagyobbnak t�nik, ha a hozz� legk�zelebb �ll� kort�rsak: Moscheles, W. Taubert �s F. Hiller mell� �ll�tjuk, vagy ha l�tjuk, mily d�nt� hat�ssal volt Schumannra �s Brahmsra. Mendelssohn nyom�n az epigonok bel�thatatlan t�mege "t�ncoltatott t�nd�reket"; az �rnyk�nt tovasuhan� Mendelssohn-scherzo t�pust Schumann m�ly�ti galvanikus �s misztikus erej�v�. Sz�mos k�vet�je akadt a von�sn�gyesek canzonetta t�teleinek is; ezt a ked�lyes, szinte besz�lget� scherzo t�pust Mendelssohn a francia chanson modora alapj�n alak�totta ki. Igen egy�ni (�s ezer ut�nzatban kompromitt�lt) hangot �t meg Mendelssohn az �rzelmes boldogs�g-hangulat szf�r�j�ban is (pl. a heged�verseny II. t�tele). A h�zi zen�l�sben korszakalkot� mint�kat adtak a "Sz�veg n�lk�li dalok" (Lieder ohne Worte) �s a kamarazenei lass�t�telek t�bbs�ge. Paulus �s Elias c. orat�riumaival Mendelssohn nem kevesebbet c�lzott, mint hogy ism�t a legmagasabb harm�ni�ban egyes�ljenek a kor vall�sos �s zenei t�rekv�sei (mint H�ndel idej�n); Mendelssohn a Schleiermacher-f�le romantikus m�velts�g-ide�l alapj�n �llva, a vall�sos �rz�st tartotta minden l�tez�s koron�j�nak, minden halad�s mozgat�j�nak. Itt f�leg Angli�ban tal�lt visszhangra, hol m�sodik H�ndelk�nt �nnepelt�k. F�bb m�vei: Paulus �s �li�s orat�riumok. 5 szimf�nia: (c-moll), Lobgesang, a-moll (Sk�t) szimf�nia, A-d�r (Olasz) szimf�nia, D-d�r (Reform�ci�) szimf�nia, hangversenynyit�nyok, zenekari �s k�ruskompoz�ci�k (a Szentiv�n�ji �lom k�s�r�zen�j�nek k�s�bbi t�telei, Die erste Walpurgisnacht, kant�t�k, f�rfikarok, Spr�che, 9 zsolt�r, Tu es Petrus, Lauda Sion, motett�k, Christus orat�rium-t�red�k). 2 zongora- �s egy heged�verseny. Kamarazenem�vek: 7 von�sn�gyes, 3 zongoran�gyes, 2 zongoratri�, 2 von�squintett, zongoraszextett, von�soktett, 1 heged�- �s 1 gordonkaszon�ta. Zongorakompoz�ci�k: 8 f�zet Lieder ohne Worte, Rondo capriccioso, fant�zi�k, Caprices, 3 f�zet vari�ci�, 4 szon�ta stb.