A b�csi klasszikus st�lus �serej� mestere, a szimf�nia megteremt�je a rohraui bogn�rmester fi�b�l lett vil�gh�r� komponist�v�. Gyermek�veiben a b�csi Szent Istv�n sz�kesegyh�z fi�k�rus�ban �nekelt, majd innen „ki�regedve”, n�lk�l�z�seket legy�z� p�ratlan akarater�vel teremtette meg a maga sz�m�ra a zenei tov�bbtanul�s lehet�s�g�t. Els� kompoz�ci�ira F�rnberg b�r� figyelt fel, az � weinzierli rezidenci�j�n �rta Haydn 1755 t�j�n els� von�sn�gyeseit: ugyancsak a b�r� aj�nl�s�ra ker�lt 1759-ben Morzin gr�f lukaveci (Csehorsz�g) kast�ly�ba, mint a h�zi zenekar igazgat�ja. 1761-ben Esterh�zy P�l herceg fogadta szolg�lat�ba. Haydn 1790-ig �lt az Esterh�zyak udvar�ban, ahol nemcsak a kompon�l�sra, hanem m�veinek el�ad�s�ra, valamennyi m�v�szi effektus gyakorlati kipr�b�l�s�ra is p�ratlan lehet�s�gei ny�ltak. M�gis felszabadul�snak �rezte, mikor az egy�ttes feloszl�s�val � is b�cs�t mondhatott a kismartoni-eszterh�zai szolg�latnak, �s B�csbe k�lt�zve megismerkedhetett a nagyvil�g t�gasabb t�vlataival. Itt �rte Salomon, londoni heged�s �s hangversenyrendez� megh�v�sa az angol f�v�rosban rendezend� koncertekre, s megb�z�sa az ezek sz�m�ra �rand� tizenk�t szimf�ni�ra. Haydn k�t �zben j�rt Londonban: 1791—92-ben �s 1794—95-ben. N�vleg tov�bbra is az Esterh�zyak szolg�lat�ban �llott, h�tralev� �veit azonban B�csben t�lt�tte: ekkor m�r kiz�r�lag von�sn�gyeseket. valamint k�t orat�riumot �rt.

Hatalmas �letm�v�nek tengely�ben a von�sn�gyesek �s a szimf�ni�k �llnak. 1907-ben Eusebius Mandyczewski zenet�rt�n�sz kezdte el Haydn szimf�ni�inak kiad�s�t partit�ra-form�ban; k�zz�tette az els� 40 m�vet, tematikus jegyz�kkel egy�tt. Mandyczewski hitelt �rdeml�en v�lasztotta k�l�n az eredeti m�veket azokt�l, amelyeket Haydnnak tulajdon�tottak, �s 104 szimf�ni�r�l �llap�totta meg Haydn szerz�s�g�t.

Az � sz�moz�s�t vette �t ut�bb Hoboken jegyz�ke (Joseph Haydn. Thematisch-bibliographisches Werkverzeichnis, I. 1957.)

A kutat�sok mai �ll�sa szerint Haydn els� szimf�ni�i kb. 1757-ben �r�dtak. A 60-as �vekben t�bb mint negyvenet, a 70-esekben huszon�t�t, a 80-asokban huszonh�rmat, a kilencvenes �vekben tizenk�t szimf�ni�t �rt. A m�vek sz�ma teh�t az �vek sor�n ritkul: ennek megfelel�en ker�l nagyobb s�ly a m�v�szi kidolgoz�sra. A korai szimf�ni�k kezdetben nem haladj�k meg az igyekv� tan�tv�ny teljes�tm�nyeit: st�lusuk az el�z� nemzed�k hagyom�nyait folytatja. A t�telek sz�ma h�rom, Men�ett nem szerepel k�z�tt�k. Ami a hangszerel�st illeti, Haydn a divertiment�k m�dj�ra a von�s egy�ttest tekinti a zenekar gerinc�nek, f�v�s hangszereket csak a k�t sarokt�telben alkalmaz, a tutti-effektus er�s�t�s�re, a lass� t�telekben nem �l a f�v�s hangszerek hangz�si lehet�s�geivel.

A fiatal Haydn azonban hamar �j utakat keres a szimf�ni�k kompon�l�s�ban. M�r a harmadik m�v�be Men�ettet iktat �s kipr�b�lja az ellenpontos szerkeszt�st is (a Men�ett k�nonszer�, a z�r�t�tel kett�sf�ga!). De m�g enn�l is tov�bb megy stil�ris �j�t�s tekintet�ben azzal, hogy a f�t�m�val szemben ellent�tes karakter� mell�kt�m�t alkalmaz a domin�ns hangnem�ben! Az 5. szimf�ni�ban els� �zben sz�lalnak meg a f�v�s hangszerek a darab lass� t�tel�ben, s�t, kisebb sz�l�-epiz�dokat is �rt sz�mukra a zeneszerz�. A szimf�nia mag�ba olvasztja a divertimento �s a versenym� elemeit. Ennek a „kever�k st�lusnak” legjobban siker�lt p�ld�ja az 1761-b�l val� h�rom „napszak”-szimf�nia; Le Matin (A reggel), Le Midi (A d�l) �s Le Soir (Az este).