Ellent�tben a vele egy �vben, 1685-ben sz�letett p�lyat�rs�val, Bachhal - akit sorsa �s hivat�sa teljess�ggel N�metorsz�ghoz k�t�tt - eur�pai karrier elhivatottja. Sz�lei - ugyancsak ellent�tben a Bach-csal�d �vsz�zados zenei hagyom�nyaival - ellenezt�k zenei p�ly�j�t �s egyetemi tanulm�nyokra k�nyszer�tett�k.

Gerog Freidrich Handel A hallei egyetemn�l azonban jobban vonzotta a  sz�kesegyh�z orgon�ja, amelynek kedv��rt r�videsen abba is hagyta jogi tanulm�nyait. Handel n�met tanul��veinek legfontosabb �llom�sa Hamburg, a szabad Hanza v�ros volt, ahol 1677-ben megny�lt az els� n�met polg�ri operah�z, �s ahol a zenei kult�ra lelkes m�v�szek �s m�p�rtol�k t�mogat�s�val fejl�d�tt. Huszonegy �ves kor�ban Handel �tra kelt It�li�ba. Kant�t�k, orat�riumok, oper�k �s olasz st�lus� vok�lis m�vek sora keletkezett 1706-10 k�z�tt, a zeneszerz� olasz tanulm�ny�tj�n. 1710-t�l kisebb megszak�t�sokkal �lete v�g�ig Angli�ban m�k�d�tt, ahol az olasz oper�k m�faj�t hamarosan felcser�lte az angol nyelv� orat�rium n�pszer�, �s komoly t�megb�zisra sz�m�t� m�form�j�val. 1759. �prilis 14-�n hunyt el. Kamarazen�j�ben, szvit- �s koncertmuzsik�j�ban Handel olasz �s francia hagyom�nyokat k�vetett. Ak�rcsak Bach, � is gyakorlati c�l�, alkalmi m�veket kompon�lt, amelyek m�r kort�rsai k�r�ben is egy�rtelm� sikert arattak.