(Zelazowa Wola [helys�g Vars� k�zel�ben], 1810. feb. 22. - P�rizs, 1849. okt. 17.)
P�rizsban m�k�d�tt lengyel zeneszerz� �s zongoram�v�sz. Apja Lengyelorsz�gba v�ndorolt francia nyelvtan�r, anyja lengyel n�, sz�l. Krzyzanowska volt. Chopinnek, ki zen�szp�ly�j�t csodagyermekk�nt kezdte, Zwyny cseh muzsikus �s Elsner, a vars�i zeneiskola igazgat�ja voltak a tan�t�i. Rendk�v�li zsenije kor�n megmutatkozott, �s k�lf�ldi hangversenyutakat tett: 1829-30-ben B�csben �s M�nchenben hangversenyezett, majd 1830-ban P�rizsban. Itt le is telepedett. K�s�bb h�ress� lett m�vei k�z�l ekkor m�r t�bb k�szen volt. A Don Juan fant�zia (Mozart-t�m�ra) megjelen�se forradalmi l�zba hozta az ifj� Eur�pa muzsikusait (Schumann m�ltat� cikket �rt r�la 1831-ben). Chopin hamarosan a legel�kel�bb szalonok �nnepeltje lett, P�rizsban a legkiv�l�bb �r�k �s m�v�szek bar�ti k�r�hez tartozott. J�m�dj�t kit�n�en honor�lt zongora�r�k, m�vei kiad�sa �s f�ll�p�sei biztos�tott�k. A 30-as �vek v�ge fel� m�r f�lt�n�en jelentkez� t�d�baja, melyet nem kezelt kell� gonddal, 39 �ves kor�ban meg�lte; 1849-es londoni hangversenyein m�r csak ereje v�gs� megfesz�t�s�vel tudott zongor�zni. CHOPIN a tipikusan romantikus zenei nyelv megteremt�inek egyike, s mint ilyen, a zene legkiv�l�bb �s legeredetibb alkot� szellemei k�z� tartozik. Nagy form�iban a fant�ziaszer�s�g �s a legapr�bb r�szletek al�h�zott jellegzetess�ge uralkodik. Megsz�nik a kiegyenl�tett �kon�mi�j�, nagyvonal� �p�tkez�s er�pr�b�ja, a form�l�s nyugtalann�, szesz�lyess�, de minden�tt �rdekess�, k�l�n�ss� v�lik. Az elemek nincsenek egy magasabb format�rv�nynek al�rendelve, hanem a var�zsos dallam �s harm�niasz�v�s teremt mag�nak megfelel� form�t. Ez a m�v�szet eredeti, f�ggetlen, hagyom�nytalan, forradalmi szellemb�l fakadt s ilyen szellem volt maga Chopin. M�v�szet�nek n�mely csir�it egyes �sei, mint Beethoven, Field, Dussek, Hummel, Kalkbrenner �s f�leg Chopin b�lv�nya, Mozart, el is �ltett�k, ami azokb�l Chopinn�l kihajtott, az l�nyeg�ben m�s lett. Formai, melodikai �s harm�niai m�dszer�t olyan mesterek vett�k �t, mint Liszt �s Wagner. Az � fant�zia-form�ja, melynek mint�i a ballad�k, egyes szon�ta-t�telek (B-moll �s H-moll szon�ta), a nagy polon�zek (Asz-d�r, Fisz-moll, polon�zfant�zia) �s nocturne-�k, r�szben a scherz�k (B-moll, Cisz-moll) �s et�d�k: Weber, Schubert �s Berlioz formateremt�se mellet a romantikus alkot�s f�mint�ja, mely n�lk�l a 19. sz�zad zenefejl�d�se (Brahmsot is bele�rtve) el sem k�pzelhet�. Chopin zen�j�ben oly gazdags�ggal virult ki a romantikus formanyelv, hogy ut�djai szinte k�sz �ton j�rtak. Emellett Chopin oly eredeti, minden fr�zisa annyira egy�ni arom�j�, hogy t�n egy zeneszerz� sem ismerhet� fel n�la k�nnyebben. Ut�nozni persze csak k�ls�s�gekben lehet; Chopin l�nyege a ked�ly legbens� titkos h�rjain sz�lal meg. Po�zise szinte bel�thatatlanul sokoldal�, sk�l�ja a leggy�ng�debb hangulatokt�l �s csill�ml� t�zij�t�kt�l a leger�teljesebb himnikus emelkedetts�gig �s m�lys�ges elmer�l�sig terjed �s minden�tt egyar�nt gazdag. Gondolatai oly pregn�nsak �s jellegzetesek, hogy minden m�ve m�ly�n programot sejt�nk: Chopin a legnagyobb zenei karakteriz�l�k egyike. De jellemz�sei sosem epikusak vagy tiszt�n le�r�k, mint Liszt�i, hanem l�rikus vallom�sok. Csaknem kiz�r�lag zongoram�veket �rt (�s zongora n�lk�l egyet sem), az nemcsak r� jellemz� de az id�szakra is, mely a zongora speci�lis k�lt�szet�t f�lfedezte (Hummel, Moscheles, Thalberg, Schumann, Henselt stb.). Chopin teljesen �jfajta j�t�km�dot teremtett, k�nnyed �s szabad, v�gletes dinamikai ellent�tekkel rendelkez�, a zongorahang minden lehet�s�g�t kihaszn�l� technik�t. Liszt zongorast�lusa Chopin�n alapszik, csak virtu�z �s orkesztr�lis hat�sok ir�ny�ban univerz�lisabb, m�g Chopin megmaradt a tiszta zongoraszer�s�g keret�ben. Chopin mel�di�j�ra bizonyos hat�ssal volt az egykor� divatos olasz opera, f�leg Bellini, de Chopinn�l az �tvett �rz�ki dallamvonal is �teri magass�gokba emelkedik. M�g nevezetesebb, hogy Chopin a lengyel n�pzenei sz�mos fordulat�t polon�zeiben �s mazurk�iba iktatta, mi�ltal a romantikus n�pies muzsika egyik f� megind�t�j�v� �s megterm�keny�t�j�v� v�lt. Ah�ny m�fajhoz ny�lt, annyi eredeti format�pust alkotott. F�m�vei az egyed�l zongor�ra �rottak: 3 szon�ta, 4 ballada, fant�zia, 12 polon�z, polon�z-fant�zia (op. 61.), 56 mazurka, 25 prel�d, 19 nocturne, 15 kering�, 4 impromptu, 4 scherzo, 27 hangversenyet�d, 3 rond�, �s m�s kisebb zongoram�vek. Igen gyakran j�tszott darabja a 2 zongoraverseny (e-moll, f-moll).